Magyar helikopterekkel is védik a magyar–ukrán határt

Feltehetően helikopterekkel is megkezdte a magyar–ukrán határ védelmét, felderítését a Magyar Honvédség, miután egy harci és két könnyű-többcélú helikopter szállt fel az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról kedden az esti órákban, majd nem sokkal később a közösségi oldalon megjelent információk szerint háromgépes helikopteres kötelék zavarta meg az éj csendjét Nyíregyháza környékén a magyar–ukrán határ felé tartva – írja az LHSN. Az oldal emlékeztet arra, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter kedden bejelentette, a Magyar Honvédség megerősíti a magyar–ukrán határ védelmét az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult helyzetben.

További támogatás jön a britektől

„Az egyre fenyegetőbb orosz hozzáállás” miatt Boris Johnson brit miniszterelnök további katonai támogatási csomagot ígért Ukrajnának.

Ez nemcsak fegyvereket jelent, hanem egyéb segélyeket is.

Arról, hogy korábban milyen támogatást kapott a nyugati államoktól Ukrajna, itt írtunk:

Kína nem ért egyet az oroszok elleni szankciókkal, de semleges marad

A kínai külügyminisztérium szerdán tiltakozott az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és az ukrajnai helyzet párbeszéd és konzultáció útján történő megoldását sürgette. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást: az „egyoldalú szankciók” soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére.

Hua az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedésében. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azáltal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. „Felelőtlen és etikátlan másokat azzal vádolni, hogy nem oltják hatékonyan a lángokat, miközben maguk öntik az olajat a tűzre” – fogalmazott Washington lépései kapcsán.

A kínai külügyi szóvivő emlékeztetett: Kína többször felszólította az érintett feleket, hogy vegyék figyelembe egymás jogos aggályait, és tárgyalások útján keressenek megoldást a problémákra. Peking továbbra is a térség békéjének és stabilitásának közös fenntartását szorgalmazza – mondta.

A Global Times című kínai lap internetes kiadásában közzétett cikkben kínai szakértők úgy vélekedtek, hogy Kína, csakúgy mint eddig is, semleges állásponton marad majd az ukrajnai helyzetet illetően. Cuj Heng, a Kelet-Kínai Tanárképző Egyetem ruszisztika központjának kutatója rámutatott: Kína szoros stratégiai kapcsolatot ápol Oroszországgal, ugyanakkor hosszú távú együttműködést folytat Ukrajnával is, ahol számos beruházással is rendelkezik. A szakértő szerint emiatt Peking tartani fogja magát a szuverén államok területi egységére vonatkozó alapelveihez.

A konfliktus gyors eszkalálódására készül az ukrán kormány

A tartalékosok tegnapi behívásával együtt a szükségállapot mai kihirdetése, amelyet a parlament várhatóan még ma jóváhagy, egyértelműen azt a benyomást kelti, hogy az ukrán kormány a konfliktus eszkalálódására készül – írja a BBC. A tisztviselők szerint a rendkívüli állapot kihirdetése a nyugalom fenntartásáról és a gazdaság további működésének lehetővé tételéről szól, de az intézkedések között szerepelnek a gépjárművek ellenőrzése, a közlekedés korlátozása és a közrend védelme is.

A németek nem aggódnak az Északi Áramlat 2 leállítása miatt

Nem okoz bajt Németországban az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése, a kormány gondoskodott az ellátás biztonságáról – mondta Robert Habeck, a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy szerdai interjúban.

Az EU-s javaslatok között van, hogy az orosz államtól ne lehessen értékpapírokat vásárolni

Az EU-t gyakran vádolják azzal, hogy lassan halad, de úgy tűnik, hogy ezúttal a kezdeti szankciócsomag megerősítésének küszöbén áll. Bár a végleges jóváhagyás még nem történt meg, a BBC brüsszeli tudósítója úgy hallotta, hogy a javaslatok között szerepel, hogy az uniós intézmények ne adhassanak hitelt az orosz államnak, illetve ne vásárolhassanak tőle értékpapírokat, valamint hogy az orosz műveleteket segítő egyes bankok vagyonát teljes mértékben befagyasszák. Továbbá az orosz állami duma 351 tagjának, akik támogatták a két szakadár régió függetlenségének elismerését, uniós beutazási tilalmat rendeltek el.

Josep Borrell Fontelles, az EU külügyi vezetője tegnap este azt tweetelte, hogy egyesek számára mostantól nem lesz többé vásárlás Milánóban, bulizás Saint-Tropez-ben vagy gyémánt Antwerpenben. (Igaz, a tweetet azóta törölték.)

Megszavazta az ukrán parlament, hogy bárkinél lehet fegyver önvédelmi célból

„A törvény elfogadása teljes mértékben megfelel az állam és a társadalom érdekeinek” – vélik.

Vajon miért maradt ki Putyin a szankciókból?

Ukrajna elleni agresszív politikájáért elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfőt kellett volna szankcióval sújtania az Európai Uniónak – vélte Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékekért és az átláthatóságért felelős tagja abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt szerdán.

Az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről kedden egyeztek meg az Európai Unió tagállamai. Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője közölte, hogy az orosz elnök nincs a listán. „Vlagyimir Putyinnak a lista első helyén kellett volna szerepelnie” – jelentette ki Jourová, bírálva az Európai Unió álláspontját.

A tekintélyes lap mindehhez azt fűzte hozzá, hogy az agresszív rendszerek legfelsőbb vezetőit hagyományosan az utolsók között teszik tiltólistára, hogy a lehető leghosszabb ideig fennmaradhasson a párbeszéd lehetőségének az esélye.

„Mindig kérdés, hogy ez a diplomácia szakmai tudásának vagy a gyengeségnek a jele. Én inkább ez utóbbit látom” – fejtette ki Vera Jourová az interjúban.

Ez várható az ENSZ szerdai közgyűlésén

Szerdán, azaz ma lesz ENSZ Közgyűlése New Yorkban, természetesen Ukrajna is téma lesz. Mivel plenáris ülés lesz, minden tag ott lesz. A BBC szerint az ülésen Oroszország várhatóan meg fogja védeni az oroszbarát Luhanszk és Donyeck tartományok elismeréséről szóló döntését, és arra fogja használni az eseményt, hogy több országot is felszólítson az elismerésükre.

Az ENSZ megfigyelői szerint érdemes lesz Kínát is szemmel tartani. Tegnap az ország ENSZ-nagykövete felszólított „minden felet”, hogy kerülje el az ukrajnai feszültségek „szítását”, de nem ítélte el a Kremlnek a tartományok elismerését. Miközben további szankciókat fontolgatnak, a nyugati diplomaták figyelni fogják, hogy Peking mennyire támogatja régi szövetségesét. Szerdán a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, Peking soha nem gondolja, hogy a szankciók a legjobb módja a problémák megoldásának. (BBC)