szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Újabb elemzéssel jelentkeztek a varsói Ośrodek Studiów Wschodnich (OSW) biztonságpolitikai szakértői és mint mindig, az írásukat ezúttal is Mitrovits Miklós történész fordította magyarra.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az orosz–ukrán háború hétfői állásáról írt helyzetértékelésében a lengyel kutatóintézet munkatársai arról értekeztek, hogy míg Kijev és Harkiv körzetében az ukrán fél volt képes állásokat visszaszerezni, addig a fővárostól északra és nyugatra pedig inkább az oroszok léptek fel támadóként. Érdemi változás a frontvonalban csak keleten történt, ahol az oroszok sikerrel törtek át az ukránok állásain Szlovijanszk és Barvinkove irányában és ezzel északról is beléptek a donyecki területre. Ugyanakkor a donbaszi ukrán haderő bekerítéséhez az agresszor csapatainak át kell törniük a Donyecktől és Horlivkától északra kialakított ukrán védelmet is, ahol az oroszok napok óta nem képesek sikereket elérni.

Továbbra is az információs háború hadszíntereinek számítanak a hivatalos orosz, illetve ukrán közlemények és bejelentések, azaz ami ezekben elhangzik, azt gyakran nem lehet igazolni. Általános gyakorlatnak számít, hogy a két fél a közleményeiben igyekszik a másik szavahihetősége felől kétségeket ébreszteni, valamint a saját veszteségek minimalizálásával a saját oldal küzdőszellemét fenntartani. Az ukránok ezt pszichológiai fegyverként is használják és céljuk vele az orosz katonákat elbizonytalanítani a saját felső vezetésük kompetenciájában.

Most először adtak hírt az ukránok olyan esetekről, amikor egyesek megpróbáltak a katonai szolgálat, vagy a mozgósítás alól kibújni, mégpedig úgy, hogy megpróbálták az országot annak déli és nyugati határain át elhagyni. A szökevények száma nem magas, ám a jelenség utalhat arra, hogy az ukrán társadalom kezd belefáradni a háborúba. A szökésekből leginkább azok a csempészek húznak hasznot, akik drága áron segítenek a szökevényeknek elhagyni Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij az ukrán társadalomhoz intézett beszédében óva intett a helyi katonai sikerek fölötti túl nagy örvendezéstől, elismerte, hogy a helyzetük nehéz, hangsúlyozta, hogy fegyverszállítmányokra van szükségük és kérte a lakosságot, hogy legyen türelemmel. Ez a lengyel kutatók szerint azt jelenti, hogy az ukrán vezetés elhúzódó háborúra számít és ennek érdekében épp maga kezdi hűteni azt a lelkesedést, amit egészen eddig épített a lakosságban, mivel minél hosszabb ideig tartanak a harcok, annál inkább nő a hurráoptimisták csalódottsága.

Az orosz–ukrán háborúról tudósító hírfolyamunkat alább találja:

A Pentagon szerint félrevezetés az orosz kivonulás, Zelenszkij kártérítést ajánlott fel azoknak, akik a háború miatt elvesztették ingatlanjukat - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Az amerikai védelmi minisztérium nincs meggyőződve az oroszok jószándékáról, az ukrán elnök pedig minden egyes elvesztett négyzetméterért kárpótlást ígér az ukrán ingatlantulajdonosoknak. Kövessék ma is percről percre tudósításunkat a háborúról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!