Kende Tamás: Ritualizált erőszak

A Vlagyimir Putyin uralma alatt kialakított katonai-honvédő háborús hagyomány hazug, történelmietlen propaganda, melynek egyik nagyfogyasztója maga az orosz elnök. Ezért is bocsátkozott abba pokoli kalandorságba, amit ő speciális hadműveletnek nevez. A potenciális és látens erőszakot Ukrajnába exportálja folyamatosan, főként az ukránokat dehumanizáló, veszélyes biomasszaként bemutató állami propaganda segítségével, írja szerzőnk, aki történelmi összefüggésbe helyezi az ukrajnai háború véres eseményeit. Vélemény.

Német külügyminiszter: Egymilliárd eurót és modern fegyvereket is küldünk Ukrajnának

A németek nem csak Leopard tankokat és Marder típusú páncélozott harcjárműveket adnának Ukrajnának, de hajlandók fizetni a harckocsik használatára való kiképzés költségeit is.

Ukrán források szerint az oroszok megpróbálták rohammal bevenni a mariupoli Azovsztal komplexumot

Ez annak ellenére történt, hogy Putyin korábban megtiltotta a támadás folytatását, ehelyett az acélmű körbezárásáról döntött.

A britek megtiltották az orosz kaviár, ezüst és gyémánt behozatalát is

Újabb kereskedelmi szankciókkal sújtotta Oroszországot és Belaruszt az Egyesült Királyság – írja a Reuters. Ezúttal a szigetország az orosz luxuscikkek behozatalának ellehetetlenítését célozta meg. Egyes cikkek importját úgy ahogy van megtiltották, ilyen például az ezüst és a kaviár, mások esetében (ilyen a gyémánt és a gumi) pedig olyan vámtarifát állapítottak meg, amely mellett már nem érné meg az oroszoknak bevinni ezeket Britanniába.

Az oroszok egész nap a mariupoli győzelmüket ünneplik

Bár semmi jelentős változás nem állt be a mariupoli helyzetben, a Kreml mégis úgy döntött, hogy az orosz csapatok bevették a várost és ezért Putyin elnök gratulált is védelmi miniszterének, Szergej Sojgunak.

A lépés a BBC szerint klasszikus fogása az orosz propagandának és az a feladata, hogy mutassa a lakosság felé, hogy minden rendben van, minden a tervek szerint halad, semmi ok az aggodalomra. Emellett újra a kamerák előtt lehetett látni Putyint, aki jó ideje nem mutatkozott főparancsnoki mivoltában, vélhetően az orosz hadsereg kudarcaiért nem akaródzott neki vállalni a felelősséget, inkább csak a sikerek bezsebelésében érdekelt, legyenek azok per pillanat bármennyire is virtuálisak.

Szaporodnak a rejtélyes halálesetek az orosz oligarchák körében

Kedden találtak rá Szergej Protoszenya orosz oligarcha és családja holttesteire a gázmogul spanyolországi házában. Protoszenya a Novatek olajóriás főkönyvelője, majd alelnöke volt. A nyomozók egyelőre próbálják megállapítani, hogy családon belüli erőszak történt-e, vagy valaki megrendelte az oligarcha és családja halálát. A Newsweek értesülései meglehetősen ellentmondásosak, egyfelől írnak arról, hogy vérfoltos zoknikat használt az elkövető annak érdekében, hogy ne hagyjon ujjlenyomatokat. Persze rögtön felmerül a kérdés, hogy ha Protoszenya volt a tettes, akkor erre mégis mi szükség volt, ha pedig más, akkor miért nem vitt magával eleve kesztyűket a tett helyszínére?

Az ügyet csak bonyolítja, hogy Protoszenya esete nem tűnik véletlenszerűnek, hiszen alig egy nappal korábban, hétfőn a Gazprombank volt alelnökét, Vlagyiszlav Avajevet saját pisztolyával lőtték le a családjával együtt az oligarcha moszkvai luxuslakásában. A rendőrség szerint a tettes Avajev volt, aki miután megölte a családját, magával is végzett. A rendőrök úgy vélik, tettének indoka féltékenység volt, mivel a felesége mástól várt gyereket. A szomszédok azonban arról beszéltek, hogy Avajev nem ilyen ember volt, és sokkal valószínűbbnek tartják, hogy megölték őt is, meg a családját is, és ennek köze lehet az Oroszországot sújtó szankciókhoz.

(Newsweek)

Lettország és Észtország is népirtásnak tekinti Oroszország ukrajnai cselekedeteit

Az észt parlament nyilatkozatában kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők „szisztematikusan és tömegesen háborús bűnöket” követtek el az ukrán nemzet ellen, és hozzátette: ezen bűncselekmények felbujtói Oroszország politikai és katonai vezetése, valamint állami propaganda hatóságai voltak.

Az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok „népirtást” követtek el a polgári lakosság ellen – folytatódik a nyilatkozat.

Ezek gyilkosságokból, erőszakos elhurcolásokból, deportálásokból, bebörtönzésekből, kínzásokból, nemi erőszakokból és holttestek meggyalázásából álltak.

A Saeima (a lett parlament) egyhangúlag fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben népirtásnak nevezik Oroszország ukrajnai tevékenységét. A lett képviselők nyilatkozatukban az orosz hadsereg által elkövetett „tömeges brutális bűncselekmények” számos bizonyítékára hivatkoztak:

Ukrán civilek, köztük nők és gyermekek megölése, kínzása, szexuális zaklatása Bucsában, Irpinyben, Mariupolban és másutt.

(The Guardian)

Magyarország is ott van azon országok között, akik pénzt kérnek Brüsszeltől az ukrajnai háború miatt

A Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét – írja az MTI.

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám — jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában. A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.

Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen. „A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését” – szögezte le Ivan Bartos.

A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021–2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek. Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény. Ivan Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

Főpolgármester-helyettes: egyre kevesebb menekült érkezik Budapestre

Egyre kevesebb menekült érkezik Ukrajnából Budapestre, a fővárosi önkormányzat által fenntartott szállások kihasználtsága mintegy 80 százalékos – mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

Kiss Ambrus közölte, a főváros szállásait hosszabb ideje igénybevevő menekültek „kezdenek tartósan berendezkedni”. Emiatt sokkal differenciáltabb feladatokat kell ellátniuk – mondta, példaként említve a gyerekek oltásának intézését, valamint az óvodai és iskolai elhelyezésüket. Eddig több mint 62 ezer adag ételt osztottak ki – közölte. (MTI)