Több mint ezer holttest van Kijevben és a környékbeli hullaházakban

1020 civil holttestét tárolják a Kijevben és környékén lévő hullaházakban, miután az orosz csapatok kivonultak a térségből – közölte egy ukrán tisztviselő az AFP hírügynökséggel. Ezt azután nyilatkozta, hogy kilenc civil holttestét találták meg a Kijev melletti Borodjanka városban, némelyikükön kínzás nyomai látszottak – mondta az AFP-nek egy magas rangú rendőrségi tisztviselő. "Ezeket az embereket a megszállók ölték meg, és néhányukon kínzás jelei látszanak. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az emberek civilek voltak. Az orosz hadsereg tudatosan lőtt le civileket, akik nem tanúsítottak ellenállást" – mondta Andrij Niebytov, a Kijev környéki rendőrség vezetője. Elmondta, hogy a rendőrség két sírt fedezett fel Borodjanka környékén. Az egyik sírban három embert – köztük egy 15 éves lányt – találtak, egy másik sírban pedig hat ember holttestét – mondta. Oroszország tagadta, hogy civileket célzott volna meg.

Moszkva bezáratja a balti államok konzulátusait

Oroszország megtorló intézkedésként elrendelte a lett, litván és észt konzulátusok bezárását – közölte a moszkvai külügyminisztérium. Részletek itt.

Szinte lehetetlen kimenekíteni biztonságos helyre a rákos ukrán gyerekeket

A rákkezelés alatt álló ukrán gyermekek evakuálása a veszély elől "szinte lehetetlen" – mondta a CNN-nek a legnagyobb ukrán gyermekrákellenes alapítvány igazgatója. Julija Nogovitsyna, aki a Tabletocski jótékonysági alapítványt vezeti, az amerikai műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a betegeket Ukrajna nyugati része felé, majd tovább a határ menti országok felé próbálják szállítani, ami "afféle lehetetlen küldetés".

Egy brit extábornok szerint katonai szempontból már nem fontos az "acélgyári csata"

Sir Richard Barrons tábornok, az Egyesült Királyság Egyesített Erők Parancsnokságának volt parancsnoka a BBC-nek azt mondta: egyértelmű, hogy az acélüzemben rejtőzködő ukrán katonákat "nagyon nehéz" lett volna legyőzni Oroszországnak "mindkét fél számára hatalmas költségek nélkül". Szerinte ez a csata már "nem igazán releváns" abban a tekintetben, hogy ki ellenőrzi a kikötővárost és a rajta keresztül vezető utakat – amelyek most Oroszországot kötik össze a Krím félszigettel. A Mariupollal kapcsolatos mai oroszországi bejelentések célja az volt, hogy megmutassák, hogy "némi sikert" értek el az orosz ortodox húsvét előestéjén – mondja Barrons.

Harkivot is intenzíven támadták az oroszok

Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv az éjszaka folyamán heves támadások alatt állt – közölte csütörtökön a város polgármestere. "A helyzet feszült, mert az éjszaka folyamán nagyon masszív ágyúzás volt" – mondta Ihor Terehov. "Két piac elpusztult, a tűzoltók most oltják ott a tüzet. Egy másik lakóházban is volt telitalálat". Terekhov elmondta, hogy az orosz bombázások miatt hajléktalanná váltakat óvodákba, iskolákba és bentlakásos iskolákba költöztették, hozzátéve, hogy a helyzet "feszült, de ellenőrzés alatt van". Evakuálást nem terveznek – mondta. Terehov szerint ma mintegy egymillió ember maradt Harkivban. Elmondta, hogy a háború előtti lakosság mintegy 30 százaléka távozott, elsősorban idősek és gyermekes nők. (CNN)

Az ukránok kivárnák, mire jutnak az oroszok keleten

Egy magas rangú ukrán tisztviselő csütörtökön azt mondta, hogy az ukrajnai háború "véget érhet" Zelenszkij és Putyin közötti közvetlen tárgyalásokkal. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt mondta, hogy bár a tárgyalások lehetségesek, megvárja, hogy felmérjék, hogyan halad Oroszország katonai offenzívája az ország keleti részén a következő napokban. "Ezen dolgozik ma a jogászokból, tanácsadókból és az ukrán fél tárgyalócsoportjából álló csapat – mondta. – Ennek megfelelően reméljük, hogy Volodimir Zelenszkij elnök álláspontjai rendkívül erősek lesznek ezeken a tárgyalásokon." Mint ismert, Oroszország haderőt telepített Ukrajna keleti Donbasz régiójába, amit Kijev és Moszkva egyaránt a Kelet-Ukrajna ellenőrzéséért folytatott nagy csatának nevezett. (SkyNews)

Nem tetszik az oroszoknak, hogy a NATO erősít

Oroszország és Fehéroroszország válaszolni fog a NATO-erők megerősítésére országaik határain – jelentette csütörtökön a TASZSZ hírügynökség egy orosz diplomatára hivatkozva. "A fehérorosz szövetségesekkel együtt kell reagálnunk a NATO-erők katonai megerősítésére az uniós állam (Oroszország és Fehéroroszország) és a CSTO (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) határain, és koordinálni kell a lépéseket a nemzetközi színtéren" – mondta Alekszej Policsuk, az orosz külügyminisztérium diplomatája a TASZSZ-nak adott interjúban.

SkyNews: csak idő kérdése és Mariuopol teljesen orosz kézre kerül

Putyin döntése, miszerint törli az ellenállás utolsó mariupoli bástyájának megrohamozására vonatkozó terveket, a SkyNews értelmezése szerint azt jelenti, hogy az ukrán város még nem esett teljesen Oroszország kezére, de ez csak idő kérdése. Az orosz elnök ehelyett elrendelte, hogy tartsák fenn a blokádot egy kiterjedt acélmű körül, ahol több ezer ukrán harcos és több száz civil húzta meg magát, hogy még "egy légy" se tudjon elmenekülni.

"Ez egy kegyetlen végső kiállást jelez az ukrán védők számára, akik csaknem két hónapig tartó folyamatos bombázást álltak ki, bár megfosztja – vagy legalábbis késlelteti – a Kremlt attól, hogy kijelentse, a stratégiai fontosságú kikötőváros teljes mértékben orosz ellenőrzés alatt áll. Az ukrán kormány igyekszik biztonságos átjárást biztosítani az emberek számára, de nincs jele annak, hogy meg tudják-e győzni Oroszországot arról, hogy hagyja őket elmenekülni. Mariupol elkerülhetetlennek tűnő eleste az invázió kezdete óta a legjelentősebb ukrán város elfoglalását jelentené, és az orosz erők vélhetően a 2. világháború végére emlékező május 9-i Győzelem Napja előtt igyekeznek biztosítani a sikert" – írja a SkyNews. Ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy orosz csapások az otthonok és épületek mintegy 90%-át megrongálták, az épületek 40%-a pedig javíthatatlanul elpusztult.

Miért döntött a blokád mellett Putyin?

A BBC elemzése szerint Putyin azért nem akarja leigázni az acélgyárat és a bentlévőket, mert Zelenszkij ukrán elnök megesküdött, hogy leállítja a béketárgyalásokat, ha a város utolsó védőit is megölik. Az is lehetséges, hogy Putyin életben akarja tartani a diplomáciai folyamatot – vagy legalábbis annak látszatát. És van még egy gazdasági eleme is az ostrom leállításának: az Azovstal Európa egyik legnagyobb acélműve. Még a hetekig tartó szörnyű pusztítás után is remélheti Moszkva, hogy van valami érték, amit meg lehet menteni – írja a BBC.