szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Erre a lépésre Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy azon közlése miatt került sor, miszerint Moszkva Dél-Ukrajnán át a papíron Moldovához tartozó orosz szakadárállamot, a Dnyeszter Menti Köztársaságot akarja elérni.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Moldova „mély aggodalmát” fejezte ki a nagykövetnek Rusztan Minnyekajev tábornok kijelentése miatt – tudatta közleményében a külügyminisztérium, amely felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben „területi szuverenitását” és „semlegességét”.

Rusztam Minnyekajev, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén úgy fogalmazott, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát. A tábornok azt mondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzéssel Moszkva szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, amely érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit is, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.

Moszkva az Ukrajna ellen indított háborút is azzal indokolta korábban, hogy a kijevi kormány üldözi az orosz ajkú lakosságot.

Oroszország és a 2,6 millió lakosú - volt szovjet köztársaság - Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut (képünkön) választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból. A mintegy félmillió lakosú „Dnyeszter Menti Köztársaság”, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után szakadt el Moldovától és bírja Moszkva gazdasági, valamint katonai támogatását is.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Újabb orosz oligarcha és családja halt meg rejtélyes körülmények között, Zelenszkij havi hétmilliárdot kér a veszteségek miatt - percről percre a háborúról

Az ukránok azt állítják, hogy az orosz megszállók gyerekeket szerveztek be informátornak. Időközben az OnlyFans határozatlan időre felfüggesztette az orosz felhasználók bevételszerzési lehetőségét. Percről percre frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

További 45 millió euróval segíti Ukrajnát az EU, 5 milliót Moldova is kap

Az Európai Unió további ötvenmillió eurós (17 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt az orosz invázió által érintettek támogatására, ebből 45 millió eurót humanitárius projektekre fordít Ukrajnában, 5 millió eurót pedig Moldovában - jelentette be az Európai Bizottság vasárnapi közleményében.