Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin Győzelem napi beszédében párhuzamot vont a második világháború és Ukrajna orosz megszállása között. Az orosz elnök szerint az Ukrajna elleni támadás az egyetlen lehetséges megoldás volt a nyugati fenyegetésre, sőt, rövid beszédében úgy fogalmazott, Oroszország megelőző csapást mért a nyugati támogatással Oroszország ellen támadásra készülő Ukrajnára. Szerinte ugyanis a Nyugat Oroszország gyengítésén dolgozott, hiszen ebben érdekelt, így felhasználta Oroszország ellen az orosz népen belüli feszültségeket, illetve a nemzetközi terrorizmust.
Mindez sokakat meglepett, hiszen az esemény előtt szakértők sora elemezgette, hogy milyen nagy bejelentésre készülhet az orosz elnök. Felmerült, hogy az eddig különleges katonai akciónak nevezett háborút végre a nevén nevezi és hadat üzen Ukrajnának vagy az, hogy részleges, illetve általános mozgósítást rendel el, hogy győzelemre vigye a február 24-én indított, és a moszkvai várakozásoknál jóval lassabban haladó Ukrajna elleni offenzívát.
A beszéd után Phillips O’Brien, a St Andrews-i Egyetem stratégiai tanulmányok professzora úgy fogalmazott, hogy Putyin monológjában a nagy bejelentések hiánya sokkal fontosabb, mint az általa használt retorika. Szerinte ez azt mutatja, hogy az orosz elnök
„teljesen kifogyott az ötletekből” az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A nagy bejelentések helyett Putyin így inkább arról beszélt, hogy Oroszországot a NATO kényszerítette bele a háborúba és azt mondta az orosz katonáknak, hogy „ugyanazért harcolnak, amiért apáik és nagyapáik”.
Just read this translation of Putin’s speech. Reaction—that’s it? Completely out of ideas. Either doesn’t now understand the reality of the situation in Ukraine, or wilfully ignoring it. https://t.co/V2v318g3q9
— Phillips P. OBrien (@PhillipsPOBrien) May 9, 2022
Angela Dewan, a CNN újságírója a beszéddel kapcsolatban kifejtette, továbbra is csak találgatni lehet az elnök Ukrajnával kapcsolatos terveit, mert ehhez vajmi kevés támpontot adott Putyin.
Az újságíró szerint Putyinnak nem sok más lehetősége volt, mint beszédét arra használni, hogy továbbra is eladja a háborúját a saját népének. Elvégre a meglehetősen nehéz lett volna a sikereket sorolnia. A kérdés most az, hogy Putyin felhasználja-e ezt a napot – vagy akár ezt a hetet is – a háború eszkalálására. Ezzel kapcsolatban aggodalomra ad okot, hogy az Ukrajnában zajló harcok során újra egyre hangsúlyosabbá válik a nagy távolságról bevethető fegyverek alkalmazása, melyek precizitás híján egyre több civil áldozatot szedhetnek. Ennek ellenére az újságíró szerint valós az esélye, hogy Oroszország semmit, vagy csak nagyon keveset nyer Ukrajnában.
Nicholas Drummond katonai szakértő a CNN kérdésére a 2022-es orosz győzelem napi katonai parádét az utóbbi évek parádéihoz képest kevésbé erőteljesnek, azonban precíznek és fegyelmezettnek nevezte. Drummond szerint határozottság látszott a katonák arcain, ebből pedig ő arra következtet, hogy
Putyin sokkal inkább megszilárdította hatalmi bázisát, mintsem hogy gyengült volna a háború miatt.
Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi főnöke úgy vélte, Putyin ezt a történelmi napot arra használja fel, hogy fokozza az általa „különleges katonai hadműveletnek” nevezett beavatkozást Ukrajnában és nyílt háborút üzenjen. Dewan szerint azonban még ha ez is lett volna Putyin terve, nem akart úgy tűnni, mintha könnyen kiismerhető politikus lenne. Ehelyett az orosz elnök arra használta beszédét, hogy a történelmet a jelennel vegyítse és csúcsra járassa az orosz nacionalizmust a leghazafiasabb ünnepen, így igazolva háborúját.
Ha már győzelemről nem tudott beszélni, Putyin legalább felvonultatta a tankjait - képgaléria
Az erőfitogtatás és a hazafias érzület éves demonstrációja lett a május 9-ei Győzelem napi felvonulás a moszkvai Vörös téren, valamint Oroszország több más városában. A második világháborúban 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét, a Szovjetunió vesztesége minden más országénál nagyobb volt.
Egy szó hiányzott az orosz elnök hétfői, győzelem napi beszédéből: Mariupol – írta gyorselemzésében a BBC dnyiprói tudósítója, Hugo Bachega. Bachega írásában kiemelte, hogy az oroszok számára oly fontos város élte meg ebben a háborúban talán a leghevesebb harcokat, egyúttal az ukránok ellenállásának szimbólumává is vált. Az orosz elnök azonban beszédében annak ellenére nem szólt Mariupolról, hogy az oroszok számára is stratégiai jelentőséggel bír a város: ha beveszik, szabad, szárazföldi folyosót biztosítanak maguknak a Krím felé. Azonban ez egyelőre még várat magára.
„Putyin beszéde Oroszország „igazságos harcáról” rendkívül üresen hangzik az ukránok számára” – írta Sarah Rainsford, a BBC kelet-európai tudósítója Kijevből. Az újságíró szerint például Mariupol ostroma a kikötővárost a földdel tette egyenlővé, nem pedig „felszabadította”.
A civilek keleten menekülnek az intenzív harcok elől, vagy menedéket keresve halnak meg, még az iskolákban is - utalt Rainsford a Luhanszk megyei Bilohorivkában lebombázott iskolára, ahol az ukrán források szerint legalább hatvanan meghaltak. Kiemelte azt is, hogy az ukrán főváros körül az utakat még mindig kilőtt orosz tankok roncsai szegélyezik, amelyek nem tudták bevenni Kijevet, az agglomerációban elkövetett háborús bűncselekmények nyomairól nem is beszélve.
“Ez nem „párhuzamos valóság”, ahogyan egyesek ezt mondják – nem is állhat távolabb attól az igazságtól, amelyet mi és mások nap mint nap dokumentálunk a helyszínen” – fogalmazott Sarah Rainsford.
