Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO-t már nem kötik a múltbeli kötelezettségvállalások, hogy visszatartsa magát attól, hogy erőit Kelet-Európába telepítse – mondta az Egyesült Államok vezette katonai szövetség főtitkárhelyettese a Guardian szerint.
Mircea Geoana úgy fogalmazott: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szövetséggel addig folytatott párbeszédnek is vége szakadt.
Geoana beszélt az 1997-es alapító okiratról is, melynek célja Oroszország és a szövetség közti kapcsolatok újrarendezése volt. Ebben mindkét fél vállalta, hogy együttműködik, hogy megakadályozzák a hagyományos erők potenciális fenyegetéseit Európában.
(...) Tehát úgy gondolom, hogy ez az alapító okirat alapvetően Oroszország miatt nem működik”
– fogalmazott a főtitkárhelyettes a litván fővárosban, Vilniusban mondott beszédében.
Geoana úgy összegzett: így már nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a NATO területének minden négyzetcentiméterét az 5. cikkely és a szövetségesek védjék. A Guardian szerint 5. cikkely a kollektív védelemre utal, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag ellen irányuló támadás.
