Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Népszavazáson mondatná ki Moszkva Herszon lakosságával az Ukrajnától való elszakadást – írja a BBC egy Kreml által kinevezett helyi tisztviselőre, Kirill Sztremuszovra hivatkozva. Sztremuszov ugyan nem árulta el, hogy mikor rendeznék meg a népszavazást, az azonban igen valószínűtlen, hogy ezt a hitelesség látszatát keltve képesek lennének lebonyolítani a háború alatt, pláne úgy, hogy a régióban éppen zajlik egy ukrán ellentámadás.
Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amely orosz kézbe került a háború folyamán, és az elmúlt hetekben a megszállók a csendes annektálás eszközeivel már próbálták Oroszországhoz kapcsolni a területet. Ez azt jelenti, hogy bevezették fizetőeszközként a rubelt, a telefon és az internetvonalakat pedig az orosz hálózathoz csatlakoztatták.
Persze az is kérdéses, hogy mit érnének el az oroszok ezzel a népszavazással, hiszen az már a Krím bekebelezését papíron szentesítő akciójuk során is nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen rendezvényt sem szabadnak, sem tisztességesnek nem ismerne el senki sem a Nyugaton, így a nemzetközi jog tekintetében nem lenne túl sok értéke.
