A két ország utoljára két éve háborúzott egymással, akkor az azeriek teljes győzelmet arattak. Visszafoglalták az Azerbajdzsán területére beékelt Karabah egy részét és visszaszerezték az örmény többségű területet Örményországgal összekötő széles folyosó fölötti ellenőrzést. Moszkva a 2020 őszi háború befejezése – az örmény kapituláció – után kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe, s egy ideig úgy tűnt, stabilizálódik a helyzet Karabah környékén.

Az utóbbi hónapokban azonban megnövekedett a tűzszünetsértések száma – ez minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után Moszkva visszahívta a békefenntartók egy részét –, Jereván és Baku pedig egymás vádolta az ellenségeskedések kiújításával. A helyzet annyire elmérgesedett, hogy augusztus elején, amikor a harcokban meghalt két örmény katona, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azzal vádolta meg az orosz katonákat, hogy semmit sem tesznek az örmény katonák, illetve az azeri kézen lévő területen élő örmény polgári személyek elleni támadások megfékezésére.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök felszólal a jereváni parlamentben 2022. szeptember 13-án.

MTI / EPA / Örmény kormány sajtószolgálata

Heves harcok

Ebben a helyzetben jött el szeptember 13-a, amikor a hajnali órákban heves ágyúzás tört ki a határ Karabahhoz közeli szakaszán. Ahogy mindig, a felek ezúttal is egymás vádolták az ellenségeskedés kirobbantásával: az azeriek szerint örmény diverzánsok törtek be az országba, az örmények viszont azt állították, az ellenség minden ok nélkül nyitott tüzet a határ örményországi oldalán lévő településekre. Amikor néhány óra alatt száznál jóval több katona hal meg, az arra utal, hogy súlyos harcok dúltak a térségben, és nem sokon múlott, hogy nem tört ki már kedden egy újabb háború. A súlyos harcok lezárása állítólag az oroszok által kezdeményezett tűzszünetnek köszönhető, de ennek ellentmondani látszik Ilham Aliyev azeri államfő azon nyilatkozata, amelyben azt mondta, a hadsereg azért állt le a tűzérségi tűzzel, mert elérte céljait. Az azeri kormány szerint Örményország jelentős mennyiségű fegyverzetet vont össze a határon, és az utóbbi napokban egyre gyakrabban vette tűz alá az azeri oldalt.

Ugyan az állítólagos örmény csapatösszevonás és a diverzáns akciók végrehajtása arra utalhat, hogy Jerevánnak támadó szándékai vannak, Pasinján aligha gondol komolyan egy Azerbajdzsán elleni offenzívát. A 2020-as háborúban ugyanis Örményország a múltat, a lényegesen népesebb és nagyobb katonai költségvetéssel rendelkező Azerbajdzsán pedig a jelent képviselte. Ez volt az első olyan összecsapás, amelyben a drónok – egyebek mellett az Ukrajnában is fontos szerephez jutó Bayraktarok – gyakorlatilag eldöntötték az összecsapások kimenetelét: a drónokról kilőtt rakéták ellen védtelenek voltak az örmény páncélosok és a lövészárkokban ülő katonák. A helyzet mostanra sem változott meg, Azerbajdzsán továbbra is erősebb, ilyen helyzetben felelőtlenség lenne okot adni Aliyevnek egy újabb, valószínűleg ugyancsak sikeres háború megindítására. A jelek szerint viszont Baku sem döntötte el, akar-e most egy új háborút, hiszen gyorsan leállt az ágyúzással és Aliyev meglehetősen visszafogott nyilatkozatokat adott a véres összetűzés után. A legújabb jelentések szerint egyébként továbbra sincs teljes nyugalom, időről időre mindkét oldalon megszólalnak az aknavetők és a kézifegyverek.

Tűzoltók locsolják egy ház romjait, amelyet azeri lövedékek találtak el az azerbajdzsáni határ menti összecsapások során az örményországi Sotk településen 2022. szeptember 14-én.

AFP / KAREN MINASYAN

Zavaros érdekek

Miközben még dörögnek a fegyverek nem tudni pontosan ki állhat a háttérben. Az USA szerint nem kizárt, hogy Oroszország – amely annak ellenére inkább Örményországhoz áll közelebb, hogy az utóbbi években mindkét félnek bőséggel adott el fegyvereket – tüzelte fel Jerevánt, mert minden áron az a célja, hogy a világ más pontján egy újabb válság kirobbantásával elterelje a figyelmet az ukrajnai orosz offenzíváról és ezzel csökkentse a megtámadott országnak nyújtott segítség nagyságát. Moszkva egyébként egyértelműen igyekszik lángra lobbantani a koszovói krízist is. Amikor augusztus elején zavargások törtek ki a szerb-koszovói határon az orosz kormánypárti médiumok és az orosz trollok már háborút vizionáltak, és különféle álhírekkel – például a halálos áldozatokról, valamint a szerb rendőrség Koszovóba való betöréséról szóló beszámolókkal – próbálták tovább élezni a feszültséget. Az azóta megszólaló orosz politikusok egy része azt ismételgeti, hogy itt az ideje annak, hogy Szerbia, amíg még lehet, fegyverrel szerezze vissza a 2008-ban magát függetlenné nyilvánító tartományát, a belgrádi orosz nagykövet pedig felajánlotta, hogy Moszkva szívesen nyitna támaszpontot Szerbiában.

Oroszországban viszont sokan az USA-t sejtik a háttérben, úgy vélik, hogy az amerikaiak addig akarják növelni befolyásukat a Kaukázus déli részén, amíg Oroszország Ukrajnával és a nyugati szankciókkal van elfoglalva. „Elsősorban az USA és az EU érdekelt a válság felszításában. A nyugatiak célja az, hogy megakadályozzák az Oroszország számára kiemelkedően fontos, Oroszországon, Azerbajdzsán, Iránon és Indián keresztül haladó Észak-dél multimodális tranzitútvonal megnyitását” – vélekedett Igor Korotcsenko orosz politológus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány nappal a mostani határincidens előtt Washingtonban tárgyalt az örmény védelmi miniszter „Véletlen egybeesés? Nem hiszem” – tette hozzá.

Egy azerbajdzsáni katona aknák után kutat, miután az azerbajdzsáni hadsereg ellenőrzése alá vonta Lachin várost, valamint Zabukh és Sus falvakat 2022. szeptember 1-jén Azerbajdzsánban.

AFP / RESUL REHIMOV

Egy másik ismert politológus, Szergej Markov szerint Washington csapdába próbálja csalni Moszkvát a karabahi válság felszításával. „Ha ugyanis az oroszok nem segítenek Örményországnak a kölcsönös kollektív védelmi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően, akkor Örményország kiléphet a volt szovjet tagköztársaságok egy részét tömörítő szervezetből, valamint az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Szövetségből. Ha viszont segít Moszkva, akkor az Azerbajdzsánt támogató Törökországgal kerül szembe. Törökország pedig egyelőre olyan állam, amely semleges álláspontot foglal el, és nem csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz” – magyarázta.