szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Putyin elnök kész lenne tárgyalni a békéről – mondta az orosz külügyminiszter nem sokkal azután, hogy Oroszország bejelentette, felfüggeszti részvételét az ukrán gabonaexportról szóló megállapodásban.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az orosz vezetés, köztük Vlagyimir Putyin elnök továbbra is kész tárgyalni Ukrajnáról, a békéről, de a Nyugat veszélyes játékot űz az atomfegyverek kérdésében – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov azt mondta: „mindig készek leszünk meghallgatni, milyen javaslatai vannak nyugati partnereinknek a feszültség csökkentésére, így ha megkeresnek minket néhány reális javaslattal, az egyenlőséget és egymás érdekeinek tiszteletben tartását alapul véve, nem rajtunk fog múlni, ahogyan ez a múltban is mindig volt”.

Az orosz külügyminiszter ezt nem sokkal azután jelentette ki, hogy Oroszország a Szevasztopolban állomásozó orosz hajók elleni támadás után felfüggeszti a részvételét az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásban, ezzel az Egyesült Államok és a NATO szerint konkrétan kockáztatva a globális élelmiszerválság elszabadulását.

Veszélybe kerülhet a globális élelmiszerellátás az EU szerint, ha Oroszország nem lép vissza

A tél közeledtével milliószám maradnak áram és víz nélkül az ukránok az energiahálózat elleni orosz légicsapások következtében. Moszkva a lakosság moráljának megtörésével próbálja térdre kényszeríteni a harctereken sikereket elérő Ukrajnát.

Lavrov riasztónak tartja, hogy Lengyelország mint helyszín „jelölt kíván lenni” az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek telepítésére. Korábban Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta, hogy „továbbra is nyitott az amerikai nukleáris fegyverek lengyel területen történő elhelyezésének kérdése”. Duda szerint Varsó részt vehetne az úgynevezett Nuclear Sharing programban, amelynek keretében az európai NATO-tagországok nukleáris fegyvereket telepítenek és tárolnak a területükön. Ilyen helyszínek jelenleg Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Törökország.  

Lavrov hangsúlyozta: Washington képtelen feladni azt a vágyát, hogy mindenki felett uralkodjon. Azt is megjegyezte, hogy Európában megszólaltak olyanok, akik „meglehetősen felelőtlenül játszanak az atomfegyverek kérdésével”.

„Februárban Jean-Yves Le Drian akkori francia külügyminiszter úgymond arra emlékeztetett: Oroszországnak nem szabad elfelejtenie, hogy a NATO-nak is van nukleáris fegyvere. Majd hirtelen megszólalt Ingo Gerhartz, a német légierő egyik tábornoka, aki szerint a NATO-nak fel kell készülnie egy nukleáris háborúra és atomfegyverek bevetésére, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig arra figyelmeztette, hogy ne merjen versenyezni velük. Egy német ajkáról ez egy nagyon leleplező kijelentés” – jelentette ki Lavrov.

Arra Szergej Lavrov nem tért ki, egy korábbi cikkünk viszont igen, hogy orosz politikusok hogyan kezdtek el fenyegetőzni a nukleáris fegyverek bevetésével.

Moszkva atomfenyegetésére Washington pusztító ellencsapásról beszél

Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!