szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az Egyesült Államok nem ad át drónokat Ukrajnának, az Egyesült Királyság több napos orosz visszavonulásra számít Herszonnál, Zelenszkij visszafogottságra szólított fel. Csütörtöki híreink a háborúról.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Most érkezett

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Haditechnikát vontak ki az orosz erők Herszonból

Herszoni lakosok látták, hogy szerda este orosz haditechnikai eszközök és Kamaz teherautók vonultak a Dnyeper folyón átívelő Antonyivszkij-híd felé – közölte Halina Luhova, Herszon város ukrán katonai adminisztrációjának vezetője. A járművek elhagyták Sznyihurivkát az Antonyivszkij-híd irányába. „Nagy volt a torlódás, oszlopokban haladtak” – jegyezte meg.

„A helyzet feszült, bonyolult. Nincs internet. A megszálló hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy ne legyen internet a városban. Tegnap este óta senkivel nem tudtam kommunikálni, így csak olyan információval rendelkezem, amely tegnap elérhető volt” – mondta a tisztségviselő.

Arról is beszélt, hogy Herszonban nincs üzemanyag. Priozerne és Kamisani falvakban eltörtek a gázvezetékek, az emberek fűtés nélkül maradtak. Ugyanez a helyzet Bilozerka településen is, Herszonban pedig helyenként nincs áramellátás.

Luhova szavai szerint a herszoni lakosok körében félelem és bizonytalanság uralkodik, mert az orosz megszállók razziákat tartottak, és nyomást gyakoroltak rájuk, ezért csak röviden számolnak be az aktuális helyzetről. Óvakodva fogadják az oroszok Herszonból való kivonulásáról szóló kijelentéseket, mert bár nincsenek ellenőrzőpontok, „érződik a betolakodók jelenléte a városban” – mondta a helyi tisztségviselő.

Eltüntetnék a maradék szovjet emlékműveket is az észt közterekről

A szovjet korszakban a köztereken felállított emlékművek és elméktáblák eltávolítását tervezi az észt kormány, arra hivatkozva, hogy gyűlöletet keltenek Oroszország ukrajnai háborúja közepette. A szomszédos Lettországban már szavazott is a parlament egy hasonló intézkedésről, nem is maradt el a moszkvai lett nagykövet berendelése az orosz külügybe – emlékeztet a brit Guardian. Piret Hartman észt kulturális miniszter ugyanakkor közölte azt is, hogy igyekeznek megkülönböztetni az olyan emlékműveket, amelyek romanticizálják a háborút vagy uszítanak rá, azoktól, amelyeknek jelentős kulturális vagy történelmi értékük van.

Kontraproduktív Ukrajnában a Közel-Keleten bevált orosz recept

Egy hónapja bízta meg az ukrajnai háború irányításával Putyin a Csecsenföldön és Szíriában már bizonyított és a hadi sikerekért túl nagy árnak a civilek legyilkolását sem tartó Szergej Szurovikin tábornokot, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten bevált recept nem hozza a várt eredményt Ukrajnában. Sőt inkább kontraproduktív.

Az EU nem fogadja el az Ukrajnában vagy Georgiában kiállított orosz útleveleket

Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács (ET) elnöksége és az Európai Parlament (EP) ideiglenesen megállapodott arról, hogy az EU nem fogadja el az Ukrajnában vagy Georgiában kiállított orosz úti okmányokat.

A határozatról szóló hivatalos sajtóközlemény szerint a megállapodás válasz Moszkva Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agressziójára, valamint Oroszország azon gyakorlatára, hogy a megszállt régiók lakosai számára orosz útleveleket állít ki.

A megállapodás értelmében Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban és Georgia szakadár területein – Abháziában és Dél-Oszétiában – kiállított orosz útleveleket nem fogadják el érvényes úti okmányként az európai vízum megszerzéséhez vagy a schengeni térség határainak átlépéséhez.

A határozat célja, hogy biztosítsa a külső határok és a közös vízumpolitika megfelelő működését, valamint az uniós tagállamok biztonságának védelmét.

Az elfogadott szöveget az ET-nek és az EP képviselőinek még jóvá kell hagyniuk, mielőtt a hivatalos elfogadási eljárást elkezdenék.

„A NATO addig folytatja Ukrajna támogatását, amíg szükség lesz rá”

Nagy nyomás alá került Oroszország az ukrajnai háborúja miatt – jelentette ki a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg a herszoni orosz csapatkivonással kapcsolatos hírre reagált Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A főtitkár a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „a NATO figyelemmel fogja kísérni, hogy az orosz csapatok valóban visszavonulnak-e a Dnyeper folyó nyugati partvidékéről”.

Szerinte „világosan látszik, hogy nagy nyomás alá került az orosz hadsereg, és ha valóban kivonulnak Herszonból, az újabb győzelem lesz Ukrajna számára”.

Stoltenberg hangsúlyozta: „a NATO addig folytatja Ukrajna támogatását, amíg szükség lesz rá, mert a NATO-tagállamok, köztük Olaszország példátlanul nagy támogatása érezteti hatását a harctereken, és alapvető fontosságú Ukrajna számára”.

Az októberben hivatalba lépett Giorgia Meloni a megbeszélés után azt mondta, „kormánya továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása, szuverenitása és szabadsága mellett”.

Megelégelte a magyar időhúzást a német külügy

A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.

Teljesen felszabadulhatott a Mikolajivi terület

A Kiyiv Post szerint a Mikolajivi területen már nincsenek orosz katonák.

A hírt kiszúró The Guardian azt írja, ez nagy jelentőségű fejlemény volna, mivel az orosz csapatok még a háború legelején, februárban foglalták el a régiót.

A térség délkeleti sarkát szeptember 30-án az oroszok által igazgatott Herszoni régióhoz csatolták, az ukrán ellentámadások azonban onnan is visszaszorították az orosz csapatokat.

Szellemvárossá tennék Herszont az oroszok az ukránok szerint

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán hadsereg visszavette az ellenőrzést a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megyében lévő Snyihurivka település fölött. Jermak videófelvételt is közzétett a Twitteren, amelyen az látható, hogy a helyi lakosok tapssal fogadják az ukrán katonákat.

Mihajlo Podoljak, Jermak tanácsadója a Twitteren azt írta, szerinte Oroszország azt tervezi, hogy Herszont rommá lövi a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjáról. Kijelentette, hogy Oroszország „szellemvárossá” akarja változtatni Herszont. „Az orosz hadsereg mindent aláaknáz, amit csak lehet: lakásokat, csatornákat. Így néz ki az orosz világ: jöttek, raboltak, ünnepeltek, megölték a tanúkat, romokat hagytak maguk után, aztán elmentek” – fogalmazott a tanácsadó.

A tervek szerint halad az ukránok herszoni ellentámadása

Az ukrán csapatok a terv szerint folytatják offenzívájukat a déli országrészben, Herszon térségében – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsoka csütörtökön, kiemelve, hogy szerdán 12 települést szabadítottak fel a régióban, október elseje óta pedig 41-et.

„Csak az elmúlt 24 órában Petropavlivka-Novorajszk irányában a védelmi erők egységei hét kilométert nyomultak előre, hat település felett vették át az ellenőrzést, és 107 négyzetkilométernyi területet adtak vissza Ukrajnának. Pervomajszke-Herszon irányában hét kilométert haladtunk előre, hat település felett vettük át az ellenőrzést, felszabadult 157 négyzetkilométer terület” – közölte a főparancsnok.

Azt is elmondta, hogy október 1-je óta Herszon irányában az ukrán csapatok az ellenség védelmének mélyére, csaknem 36,5 kilométert nyomultak be, a visszafoglalt terület teljes területe pedig eléri az 1381 négyzetkilométert. Az ukrán erők ez idő alatt 41 települést vettek vissza.

Szavai szerint az ukrán erők a megyeszékhely, Herszon irányában megsemmisítették az orosz csapatok logisztikai útvonalait, vezetési és irányítási rendszerét. „Az ellenségnek nem volt más választása, mint a menekülés” – jegyezte meg. Kijelentette ugyanakkor, hogy nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni az orosz megszálló csapatok Herszonból való kivonásáról szóló információkat.

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!