A jogi vita lényege az, hogy egyes törvényértelmezések szerint decemberben lejárt az alkotmánybíróság (ab) elnökének megbízatása, tehát új elnököt kell választani, míg ő maga és támogatói ezt vitatják. Önmagában is feltűnő, ha hat alkotmánybíró szembefordul a testület vezetőjével, de még feltűnőbb, hogy köztük van a Legfőbb Ügyészség volt második embere, a decemberben kis híján bizalmatlansági indítvány áldozatául esett Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és legfőbb ügyész bizalmasa, aki tavaly került be az ab-ba, míg a támadott elnöknő az ország tényleges vezetőjéhez, Jaroslaw Kaczynskihoz, a Jog és Igazságosság (PiS) nevű nagyobbik kormánypárt elnökéhez áll közel. „Társasági felfedezés” és kedves asszony – így magyarázta egyszer a pártelnök, hogyan lett egy szakmailag gyengének minősített helyi bírónőből ab-elnök.

Ezért a mostani vita mögött megmutatkozik a PiS és a Ziobro vezette kisebbik kormánypárt, a Szolidáris Lengyelország (SP) konfliktusa is. Az SP politikusai egyre nyíltabban támadják a Kaczynski bizalmát egyelőre változatlanul élvező Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, aki szerintük puha, nem képviseli eléggé az ország érdekeit. Morawiecki még az ellene nyilvánosan fellépő államtitkárokat se tudja leváltani, mert az SP húsz képviselője nélkül megbukna, hiszen már most is csak néhány független és papíron ellenzéki képviselő segítségével tudja megszavaztatni a törvényjavaslatait. Másfelől Ziobro sem vállalja a végleges szakítást, mert pártja pénz és komoly pártszervezet hiányában aligha jutna be a parlamentbe önállóan, tehát rákényszerül a PiS-szel közös indulásra az idén őszi választáson.

Friss konfliktusforrás az a törvényjavaslat, amely kétségbeesett kísérlet az uniós helyreállítási pénzek megszerzésére, és a bírák sok vihart okozó fegyelmi ügyeit a Legfelső Közigazgatási Bíróságra bízná. Az ott valóban tekintélyes és független szervezet, nem kapcsolódik a politikai alapon összeállt Országos Bírósági Tanácshoz, de a tervezet mégis elakadt. Nem csak Ziobro pártja tiltakozik, hanem az is kiderült, hogy a közigazgatási bíróság alkotmány által meghatározott jogkörébe nem fér bele az új feladat. Továbbá Andrzej Duda köztársasági elnök, aki más bírósági ügyekben kiszolgálta a kormánypártot, most megsértődött, hogy a vele meg se beszélt új javaslat alapján kétségbe lehetne vonni az ő bírói kinevezéseit.

És hogy a sok komoly vita mellé jusson némi bulvár is, az SP a közszolgálati tv elnökének kirúgását is követeli, amiért a szilveszteri műsorban az amerikai Black Eyed Peas együttes szivárványszínű szalaggal léphetett fel, és szóban is kiállhatott a melegjogokért.

A miniszterelnök egyelőre ellenáll.

Az ab körüli vita jogilag megoldhatatlannak látszik, hiszen az ab fölött nem áll senki. Pedig a testület az elmúlt években sok vitát váltott ki már az összetételével is: 2015-ben olyan bírói helyekre is új tagokat választott a PiS-többségűvé vált új parlament, amelyek az addigi ab szerint be voltak töltve, csak éppen Andrzej Duda köztársasági elnök a törvényesen megválasztott bírákat nem eskette fel. (Ez ott az államfő feladata.) Ezen kívül az ab többször kétségbe vonta az uniós bíróság döntéseit, sőt általában az EU-jog elsőbbségét, konfliktusba kerülve az Európai Bizottsággal, és súlyos következményekkel járt az abortusztilalmat tovább szigorító 2020-as döntése is.

Itt tehát csak a politika dönthet: vagy ráveszik az önkéntes távozásra az elnöknőt, vagy a „lázadóknak” kell – nyilvánvaló arcvesztést elviselve – visszavonniuk követelésüket. Igazából csak az újabb térdműtétje (protézis-beültetés) után lábadozó Jaroslaw Kaczynski döntheti el, mi történjék.