Az orosz hatóságok már június 23-án, pénteken este kapcsolatba léptek Prigozsinnal, miután a front közelében tartózkodó Wagner-vezér bejelentette, hogy csapataival „igazságmenetre” indul Moszkvába – írja Kreml-közeli forrásokra hivatkozva a Meduza.

A tárgyalásokat ugyanakkor megnehezítette, hogy sokáig nem lehetett tudni, hogy miről is beszéljenek a megvadult zsoldosvezérrel. Prigozsin feltételei ugyanis furcsák és homályosak voltak. Egyfelől Sojgu távozását követelte, illetve azt, hogy kapjon autonómiát a Wagner ügyeinek intézésében, valamint további forrásokat is szeretett volna. Ugyanakkor ezek nagy része olyasmi, amiről egy fegyveres felkelést követően szó sem lehetett, legfőképpen arról nem, hogy hűtlensége után Prigozsinnak bármiféle utat biztosítsanak vissza a rendszerbe.

A zsoldosvezér valószínűleg az akkori helyzeténél még úgy is rosszabbul járt volna, ha kap valamiféle biztosítékot a személyével, illetve a Wagner megőrzésével kapcsolatban. Prigozusin azonban semmit nem akart elveszíteni abból, amije volt, így esélye sem volt a korai megállapodásnak. Ezt követte aztán Putyin beszéde, amiben, bár nem nevezte meg, de mégis árulóként beszélt Prigozsinról. Ez az állásfoglalás az elnök részéről látszólag kizárta a békés megegyezés lehetőségét.

A portál értesülései szerint azonban Prigozsin, miközben csapatai már elhagyták Rosztov-na-Donut és úton voltak Moszkva felé, mégis megkísérelte felvenni a kapcsolatot a Kremllel, még személyesen Putyint is hívta, ám az elnök nem akart beszélni vele, sőt, beosztottai még azt sem tudták, hogy valójában hol lehet.

Sz. Bíró Zoltán: Amit láttunk, az megmutatta Putyin valódi erejét és gyávaságát

Váratlan helyzet állt elő szombaton Oroszországban, mikor a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin közölte, csapatai elfoglalták az ukrán határ menti Rosztovot, majd Moszkva ellen indultak. Oda végül nem értek el, a nap végére fehérorosz közvetítéssel Prigozsin kiegyezett a Kremllel és elhagyta az országot.

A források szerint Prigozsin ekkor jöhetett rá, hogy túl messzire ment és hogy a hadoszlopának aligha van esélye arra, hogy elérje Moszkvát. Ekkorra jutottak el a csapatai ugyanis a Moszkvától délre eső Oka-folyóhoz, ahol a Roszgvargyija (nemzeti gárda) és a hadsereg alakulatai az első védvonalukat kialakították az előrenyomuló puccsistákkal szemben. Prigozsin pedig hiába kérkedett korábban azzal, hogy a hadsereg fele készen áll, hogy csatlakozzon hozzá, ez a térfélváltás mindaddig elmaradt.

Prigozsin tapogatózásaira a Kreml is pozitívan reagált, mert ők is szerették volna komolyabb vérontás nélkül megúszni a dolgot. A Kreml tárgyalócsapatában – Lukasenka mellett – Putyin kabinetfőnöke, Anton Vajno, az Oroszországi Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev és a minszki orosz nagykövet, Borisz Grizlov vettek részt. A belarusz diktátorra azért volt szükség, mert Prigozsin ragaszkodott hozzá, hogy vezetőkkel akar beszélni és mivel Putyin nem akart szóba állni Prigozsinnal, vagy a Kreml hivatalnokai nem tudták megtalálni az elnököt (a portálnak nyilatkozó források részben az egyik, részben a másik verziót adták elő – a szerk.) ezért nem igazán jöhetett más szóba Lukasenkán kívül.

Jeszenszky Géza: Ez legfeljebb "pancserpuccs" volt

Mekkora hatása lehet Jevgenyij Prigozsin akciójának? Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, volt külügyminiszter véleménycikke.

A Meduza forrásai hozzátették, hogy a lázadás gyengíti Putyin pozícióit: „Nem tudott Prigozsinnal szóba állni és a tegnapi országos beszéde után el is tűnt. Ő az első számú parancsnok, akinek át kellene vennie az irányítást, amikor szükséges. Nem szabadott volna Lukasenkát a nyilvánosság elé állítania, és hagynia, hogy az orosz biztonsági tisztviselők vezessék a tárgyalásokat.”

Miközben Prigozsin Moszkva felé vezette hadseregét, Putyin – szóvivője, Peszkov szerint – a Kremlben dokumentumokkal foglalkozott. Putyin repülőgépe, amelyet a hadsereg irányítására szereltek fel, állítólag szintén június 24-én délután indult el Moszkvából, és Tver város közelében tűnt el a radarról – jelentette az iStories, a Flightradarból kinyert repülési adatokra hivatkozva.

A Meduza egyik forrása úgy véli, hogy Putyin most megpróbálja megszilárdítani a hatalmat, és az orosz eliten belüli „hierarchia átstrukturálására” tett kísérleteinek száma csak növekedni fog.