szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az IDF „célzott rajtaütést” hajtott végre az övezetben, a művelet után a csapatok távoztak.

Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint az éjjel „célzott rajtaütést" hajtottak végre a Gázai övezet északi részén gyalogsági erőkkel és harckocsikkal – írja a hadsereg közleményére hivatkozva a Times of Israel.

Az IDF szerint a csapatok végeztek számos terroristával és infrastruktúrára, valamint páncéltörő rakéták indítóállásaira mértek csapást.

A rajtaütés részét képezi a határvidék előkészítésének a „háború következő szakaszaira” – áll a hadsereg közleményében, ezzel pedig a Hamász október 7-i támadássorozata óta lebegtetett szárazföldi nagy offenzívára utaltak. Az izraeli csapatok a rajtaütést követően elhagyták az övezetet.

Több jó oka is van Izraelnek arra, hogy ne siesse el a gázai bevonulást

Izrael a Hamász-terrort követő fájdalom és düh ellenére tartózkodik az impulzusdöntésektől. A Gázai övezetbe való bevonulás alapos tervezés nélkül humanitárius válsággal, rendkívüli áldozatokkal és a túszok elvesztésével járhat. A libanoni határnál és Ciszjordániában is fokozódik viszont az erőszak.

Korábban mi is írtunk arról, hogy nem csak a világ közvéleménye, de még az izraeli politikum is megosztott azzal kapcsolatban, hogy mennyire jó ötlet egy Gáza elleni szárazföldi invázió. Maga Joe Biden amerikai elnök is úgy fogalmazott izraeli útja előtt, hogy hiba volna bevonulni Gázába. A lapunknak nyilatkozó történész, Novák Attila is azon a véleményen volt, hogy ha bevonul Izrael az övezetbe, onnan nagyon nehéz lesz kijönni, és még a legkeményebb jobboldalon is van olyan hang, mely azt mondja, hogy nagyon óvatosnak kell lenni ebben.

Emellett azonban kétségtelenül ott van az a szempont is, hogy a példátlan támadásra Izraelnek is hasonló retorzióval kell élnie és ezek közül a legtöbbet hangoztatott az mindenképpen a Gáza elleni szárazföldi támadás. Ugyanakkor Novák korábban kizárta egy nagy offenzíva lehetőségét, szerinte inkább kisebb, célzott szárazföldi akciókra lehet majd számítani és az IDF mostani művelete tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak.

A nagy offenzíva lehetőségét viszont ettől még nem biztos, hogy érdemes leírni, Izrael ugyanis szerdán ígérte meg az USA-nak, hogy vár a nagy támadással addig, amíg az amerikaiak meg nem erősítik a Közel-Keleten állomásozó csapataik bázisain a légvédelmet, ugyanis a gázai harcok intenzitásának fokozásával valószínűsíthetően nőni fog a térségben állomásozó amerikai csapatok ellen elkövetett támadások kockázata is.

Az izraeli-palesztin háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Netanjahu és Biden telefonon egyeztettek, megosztott az EU a gázai tűzszünet kérdésében - tudósításunk az izraeli-palesztin háborúról

Az ENSZ BT-ben egymásnak a gázai helyzettel kapcsolatos indítványait vétózták az oroszok és az amerikaiak, Joe Biden a háború utáni tartós béke megteremtése érdekében a kétállami megoldás fontosságát hangsúlyozta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!