Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Méltán örvendett tiszteletnek világszerte Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök a néhai diplomata és külpolitikai stratéga özvegyéhez intézett gyásztáviratában.
„Kérem, fogadja mély részvétemet férje, Henry Kissinger halála miatt” – áll a Kreml honlapján csütörtökön közzétett gyásztáviratban. Putyin szerint Kissinger személyében „kiváló diplomata, bölcs és előrelátó államférfi” távozott, „aki hosszú évtizedeken át méltán örvendett tekintélynek szerte a világon”. Megjegyezte, hogy sokszor találkozott Kissingerrel, és megőrzi a legjobb emlékezetében.
Az orosz vezető elismerő szavait vélhetően Kissingernek a háború kitörését követő megszólalása válthatta ki, hiszen tavaly májusban még a volt külügyminiszter arról beszélt, hogy az európai országok vezetőinek rá kellene venniük Ukrajnát, hogy tárgyaljanak az oroszokkal, és akár a területveszteséget is vállalva törekedjenek a békekötésre. Egy évvel később azonban Kissinger véleménye megváltozott, az Economistnak adott utolsó nagyinterjújában már úgy fogalmazott, hogy mindenkinek, így Putyinnak is az lenne a legjobb, ha Ukrajnából NATO-tagállam válna.
