Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A mozgósítás nem csupán annyit jelent, hogy kimennek a katonák a frontra, hanem az egész társdadalomról, minden erőfeszítésünk latba vetéséről szól. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük államunkat és visszaszerezzük a földünket. Legyünk őszinték, átálltunk a belpolitikára” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Economistnak adott interjújában.
„Ezt a döntést az ukránoknak kell meghozniuk. Ha továbbra is a belpolitikára koncentrálunk, ahhoz választásokat kell kiírnunk. Törvényeket kell megváltoztatni, átírni az alkotmányt, de akkor felejtsük el az ellentámadásokat és a megszállt területek felszabadítását” – jelentette ki.
A nyugati támogatás megtorpanását is keresetlen szavakkal kommentálta az ukrán elnök:
„Putyin vadállat módjára szagolja ki a gyengeséget, megérzi a vért és reggelire fogja felfalni magukat unióstul, nátóstul, szabadságostul és demokráciástul.”
Ami a jövőt illeti, Zelenszkij a Krímre vinné át a háború fókuszát, de a siker a nyugati katonai segítségtől függ, többek között kért a németektől Taurus-típusú robotrepülőgépet, amivel többek között a kercsi hidat semmisítené meg. Kérdéses persze, hogy a kercsi híd lerombolásában mennyire lennének partnerek a nyugati államok, de nem ez volt az egyetlen olyan meglátása Zelenszkijnek, amiről elmondható, hogy legalábbis kétes a viszonya a realitásokhoz.
Például az ukrán vezető arról is beszélt, hogy ha a katonai támogatások a korábbi rendszerben nem is tudnak működni, akkor az amerikaiak egyfajta B terv gyanánt adják át a tüzérségi rendszereik és légvédelmi rakétáik licenceit, hogy azokat az ukránok maguk gyárthassák le. Ez pedig egy olyan lépés lenne, amit Washington nem fog megtenni, hiszen ezzel könnyedén orosz kézre is adhatná ezeket, illetve még ha meg is tenné, kérdéses, hogy Ukrajna a jelenlegi hadiipari kapacitásával és rendelkezésre álló erőforrásaival mennyire lenne képes érdemi mennyiséget gyártani ezekből.
Az ukrán államfővel készült interjú bővebb szemléjét alább találja:
A korábbi laza és humoros helyett egy nagyon dühös Zelenszkijt interjúvolt meg az Economist
Az ukrán elnök nem ellenségei katonai sikerei miatt aggódik, de még csak nem is azért, mert saját serege nem halad előre. Egyes szövetségesei megingása, valamint egyes honfitársai eltávolodása miatt elkeseredett - vonja meg a beszélgetés mérlegét a brit lap főszerkesztője.
