Szinte megállt az élet Oroszország nagyvárosaiban az utóbbi húsz év legsúlyosabb terrortámadását követően: miután a Moszkvát körülvevő körgyűrű külső oldalán épített Crocus City bevásárló- és szórakoztatóközpont koncerttermét támadás érte, sorra zártak be az üzletek és színházak az egész országban és lemondták a hét végére tervezett szinte összes tömegrendezvényt. A rendőrség megszállta a fontosabb moszkvai utakat és országszerte megerősítették a lehetséges célpontok őrzését. 

A Crocus City Hallban helyi források szerint több mint hatezren tartózkodtak, ha az égő tető a nézőtéren tartózkodókra szakadt volna sokkal nagyobb lehetett volna az áldozatok száma.

A péntek esti helyzetkép jelentősen különbözött a néhány nappal korábbi orosz reakcióktól. Amikor az USA a hét elején figyelmeztette az Oroszországban tartózkodó amerikai polgárokat arra, hogy a közvetlen terrorveszély miatt kerüljék az oroszországi nyilvános rendezvényeket, Vlagyimir Putyin orosz államfő az orosz titkosszolgálat, az FSZB vezetői előtt mondott beszédében olyan provokációnak nevezte az amerikai közléseket, melyek célja, hogy megijesszék az orosz polgárokat és destabilizálják a társadalmat.

A terrortámadás után viszont – legalábbis Moszkva szándékai szerint – egyből az USA vált az egyik felelőssé: Rogyion Mirosnyik, a Kelet-Ukrajnában kikiáltott Luhanszki Népköztársaság moszkvai főképviselője olyan cinikus terrortámadásnak nevezte a pénteki eseményeket, amelyről tudott az USA. Hasonlóan nyilatkozott több orosz politikus, majd Moszkva-szövetséges vezető, köztük Alekszandar Vucsics szerb államfő, aki szerint a cél az volt, hogy azt a látszatot keltsék, a Nyugat tudtával és beleegyezésével történt a tragikus támadás.

Felelősséghárítás a terrortámadás után

Bár az orosz vezetés a nyilvánosság előtt elvetette, hogy foglalkozzon az amerikai figyelmeztetéssel, az mostanra kiderült, hogy az FSZB a napokban őrizetbe vett több, az Iszlám Állammal kapcsolatba hozható személyt. A jelek szerint azonban az orosz hatóságok nem jutottak el a pénteki terrorakció szervezőiig, akik nyilatkozatukban azt hangsúlyozták: a cél az volt, hogy minél több egybegyűlt keresztényt öljenek meg. Azóta több terroristát őrizetbe vettek, pedig az IS azt hangsúlyozta még korábban, a támadás elkövetése után a fegyveresek visszatértek „bázisukra” – azóta az Iszlám Állam közzétett egy fényképet a pénteki moszkvai terrortámadás elkövetőiről is. A legutóbbi orosz közlések szerint a hatóságok 11 embert őrizetbe vettek, s közülők négynek a hivatalos fogalmazás szerint „közvetlenül köze volt a merénylethez”. 

Moszkva közben azon fáradozik, hogy valamilyen közvetlen kapcsolatot mutasson ki a péntek esti terrortámadás és Ukrajna között. Több internetes oldal és az NTV tévécsatorna is lejátszotta azt a hamisított – néhány nappal korábban készített és módosított szöveggel ellátott hamisított videót, amelyen Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági Tanács titkára a következőket mondja: „Vidámak most Moszkvában? Biztos vagyok, hogy nagyon. Hiszek abban, hogy ilyen örömöt gyakrabban fogunk okozni. Mégis csak baráti nép, és ezért fogunk még vendégségbe menni”.

Moszkvai terrortámadás, Crocus City Hall

STRINGER / AFP

Az orosz vezetők – még az előtt, hogy az IS magára vállalta volna a terrorakció elkövetését, biztosak voltak abban, hogy Ukrajnát terheli a felelősség. A legtovább ezúttal is Dmitrij Medvegyev, egykori államfő és miniszterelnök ment, aki azt mondta, ha megerősítést nyer, hogy a kijevi vezetésnek köze van a támadáshoz, akkor halállal kell büntetni minden elkövetőt és azok családtagjait s ezt a sorsot kell szánni a kijevi vezetőknek is. „Halálért halál” – zárta sorait az egykor liberálisnak tartott, „héjává” vált politikus.

Nem fukarkodott a fenyegetésekkel az igencsak nacionalista elveket valló orosz oligarcha, Konsztantyin Malofejev sem. „Szörnyű terrortámadás történt. A legutóbbi ilyen akció után, győztünk Csecsenföldön. Képesek vagyunk újra győzni. Adjunk a békés ukrán lakosságnak 48 órát arra, hogy elhagyja a városokat és végre fejezzük be ezt a háborút az ellenség dicsőséges szétverésével. Valamennyi lehetséges eszközzel” – írta Malofejev azt sugallva, hogy a terrortámadást Ukrajna hajtotta végre.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz nemzethez intézett élő televíziós beszédében, a nácik által végrehajtott mészárlásokhoz hasonlította a Crocus City Hall koncerttermében elkövetett támadást.

Putyin vizsgálatot rendelt el, hogy a támadás minden részletére fény derüljön. „De már most nyilvánvaló, hogy nem csupán egy gondosan, cinikusan megtervezett terrortámadással állunk szemben, hanem békés, védtelen emberek előkészített és szervezett tömeggyilkosságával” – mondta.

Bár beszédében hangsúlyozta, hogy a támadókat az ukrán határtól alig 100 kilométerre fogták el, Ukrajna többször is tagadta, hogy bármi köze lett volna a támadáshoz.

Miért az ukránok?

A Bellingcat oknyomozó portál egyik vezető újságírója Hriszto Grozev szerint Moszkva azért erőltetheti az ukrán szálat, mert azt indokként használhatja fel a már tervezett ám a társadalomban aligha népszerű újabb mozgósítási kör megindoklására. Grozev arra is emlékeztetett, hogy több nyugati lap beszámolt arról, Oroszországban Afganisztánból érkezett katonákat képeztek ki ismeretlen okból az orosz hadsereg specialistái. (Akkor az elemzők arra gondoltak, hogy az afgánokat Ukrajnában akarják majd bevetni.)

Moszkvai terrortámadás, Crocus City Hall

STRINGER / AFP

Megszólalt az Ukrajna oldalán harcoló Oroszország Szabadsága Légió is, amely szerint a terrorakcióhoz köze van az orosz hatóságoknak is, amelyek ezzel –  a légió a szerint – „önmerénylettel” akarta becsapni az orosz társadalmat. A légió írt a „rjazanyi cukorról” is, ezzel arra akarták emlékeztetni honfitársaikat, hogy 1999-ben, amikor Moszkva  – illetve az akkor a miniszterelnöki székbe ült Vlagyimir Putyin – indokot keresett a második csecsenföldi háború megindítására, akkor a csecsen terroristákat vádolta az oroszországi lakóházrobbantások elkövetésével. Ám már akkor kiderült, hogy valami nem stimmel: egy rjazanyi házban a lakók zsákokat találtak az alagsorban, bár az FSZB először azt állította, hogy azokban cukor volt, s azért kerültek oda, mert a titkosszolgálat „terrorelhárító gyakorlatot” folytatott. Végül kiderült, hogy a zsákokban robbanószer volt, s az akkori ellenzék azt állította, a rjazanyi lett volna a negyedik felrobbantott lakóház. A provokációról beszámoló személyek – köztük Alekszandr Litvinyenko, az FSZB kiugrott és Nagy-Britanniába szökött tisztje – merényletek áldozatává váltak.