A szíriai iszlamista ellenkormány vezetője felel az átmenetért Aszad bukása után – írja a Bloomberg.
A Reutersértesülései szerint Mohamed al-Basír (képünkön) megbízatása 2025. március 1-ig tart majd.
Al-Basír feladata nem lesz egyszerű, ugyanis neki kell gondoskodnia arról, hogy ne uralkodjon el a káosz az amúgy is meglehetősen kaotikus állapotoktól terhelt országban.
Mohamed al-Basír eredeti szakmáját tekintve villamosmérnök, aki korábban a Hajat Tahrir as-Sám (HTS) körül Idlíbben megszerveződött iszlamista ellenkormány hivatalnoka, fejlesztési minisztere, majd miniszterelnöke volt.
A hatalomátvétel menetét megkönnyítette az Aszad-rezsim utolsó miniszterelnöke, Mohamed Gazi al-Dzsalali is, aki nem menekült el a fővárosból, hanem bevárta a lázadókat és beleegyezett a hatalom formális átadásába. Ez abból a szempontból volt lényeges, hogy például a közműszolgáltatások működése az átmenet időszaka alatt is zavartalanul folytatódjon.
Bár a HTS arca nem Mohamed al-Basír volt, hanem Abu Mohamed al-Dzsolani, ám ő továbbra is a mozgalom katonai szárnyát fogja vezetni, azt azonban nem tudni, hogy ezen minőségében mennyire fog belefolyni a belpolitika alakításába. Leegyszerűsítve, az a kérdés, hogy mennyire tekinthető autonóm politikai aktornak al-Basír és mennyire al-Dzsolani bábjának.
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak.