Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, Berlin ugyan támogatja, hogy tárgyalások kezdődjenek a tűzszünetről, ám elfogadhatatlannak tartja, hogy bárki is diktátumot kényszerítsen rá Ukrajnára. Azt is hangsúlyozta, korainak tartja az európai békefenntartókról szóló híreszteléseket, mert szerinte nem megfelelő döntés már a béketárgyalások előtt felvetni a békefenntartók ügyét.

Scholz fontosnak nevezte a NATO-egységét is, s hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség mindig is az együttes fellépésre és a közös kockázatviselésre alapult, mert csak ezzel lehet szavatolni a közös biztonságot. Nem lehet megosztani a biztonságot és a felelősséget Európa és az USA között” – magyarázta a kancellár.

Hasonlóan nyilatkozott Pedro Sánchez spanyol kormányfő is, aki azt hangsúlyozta, Európa ugyan békét akar, de csak olyan megoldást fogadhat el, amely a nemzetközi rendet meghatározó normákra épül. „Az igazságos ukrajnai béke elválaszthatatlan eleme az európai biztonsági architektúrának” – magyarázta a kormányfő. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök – a skandináv államokat Dánia képviselte Párizsban – arról írt közösségi posztjában, hogy nem lehet Ukrajnáról Ukrajna nélkül tárgyalni, s hogy a jelenlegi helyzetben fokozni kell az orosz agresszió ellen három éve harcoló ország támogatását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét azt hangsúlyozta, hogy azonnali politikai váltásra van szükség és Európának jobban fel kell készülni a védelemre. A feladat megvalósítása ugyanakkor nehézségekbe ütközik: Trumpék a vártnál gyorsabban és határozottabban hagyják magára Európát, miközben a földrész védelmi ipara jelentős mértékben leépült a hidegháború vége óta eltelt évtizedekben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

AFP / Kenzo Tribouillard

Donald Tusk lengyel kormányfő szerint az a legfontosabb, hogy közös álláspont alakuljon ki az európai NATO-tagállamok között. A lengyel politikus – aki kizárta, hogy lengyel katonák békefenntartói szerepet játsszanak Ukrajnában- külön kiemelte azt, hogy Nagy-Britannia is elfogadja a közös európai álláspontot. Ez azért is fontos – tette hozzá – mert új szakaszba léptek az USA és Európa kapcsolatai, s ebben a helyzetben az európaiaknak önállóbbá kell válniuk és radikálisan növelniük kell védelmi kiadásaikat.  Szerinte nagyon fontos, hogy amennyiben az egyes EU-tagok GDP-jük több mint két százalékát költik védelemre, Brüsszel emiatt ne indítson túlzottdeficit-eljárást az adott ország ellen

Fontos londoni vendég

Keir Starmer brit kormányfő szerint csak az USA által is szavatolt tartós ukrajnai béke teheti lehetővé, hogy Putyint Európa elriassza egy újabb agressziótól. “Fel kell ismernünk, hogy új korszakba léptünk és nem szabad ragaszkodnunk a kényelmes múlthoz. Itt az ideje, hogy magunk vállaljuk a felelősséget kontinensünk biztonságáért” – tette hozzá.

A brit vendég jelenléte több szempontból is fontos fejleménynek számít. Egyrészt ő volt az, aki felajánlotta, hogy hajlandó békefenntartókat Ukrajnába vezényelni, ha megszületik a tűzszüneti egyezmény Ukrajna és Oroszország között. Az is fontos, hogy miközben Nagy-Britannia a NATO fontos tagja, már évekkel ezelőtt kilépett az EU-ból, most viszont ismét kész egyeztetni Brüsszellel, amikor válaszúthoz érkezett a földrész biztonságának szavatolása. És az is számít, hogy London hagyományosan az USA egyik legfontosabb szövetségese, így Nagy-Britannia nagyobb eséllyel érhet el engedményeket Trumpnál, mint a többi EU-s tagállam. „Nem csak az ukrajnai fronthelyzetről van most szó. Európa és Nagy-Britannia biztonsága a tét” – mondta Starmer, aki néhány nap múlva találkozik Trumppal.

A csúcson nem voltak ott Magyarország képviselői, akik szerint a francia fővárosban azok a háborúpárti EU-s politikusok gyűltek össze, akik az utóbbi három évben csak öntötték az olajat a tűzre és ezzel felelősek a válság eszkalációjáért. A budapesti vezetők már csak azért sem mentek Párizsba, mert nem hívta őket Emmanuel Macron francia államfő: a tanácskozáson a házigazda mellett Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország és Németország, valamint az EU és a NATO képviseltette magát.

Szijjártó Péter szerint a magyar kormány Donald Trump amerikai elnök „békepolitikáját” támogatja, arról a külügyminiszter nem tett említést, azt is helyesli-e, hogy az Ukrajnának folyósított támogatás fenntartásáért cserébe az amerikai kormányzat a több ezer milliárd dollárt érő ukrajnai ásványkincsek felének átadását kéri Kijevtől. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő közölte, csak akkor hajlandó átadni ritkaföldfém készleteinek jelentős részét, ha az USA megváltoztatva véleményét hajlandó lesz biztonsági garanciákat adni Ukrajnának.

Riasztó hírek az USA-ból

A rendkívüli csúcsot azt követően hívták össze, hogy Donald Trump több embere is arról beszélt, az európai országok nem vehetnek részt az ukrajnai válság rendezéséről folyó orosz-amerikai tárgyalásokon. Keith Kellogg, az amerikai elnök orosz-ukrán ügyekben illetékes különképviselője például azt mondta, az európaiakat ugyan meghallgatja Washington, ám nem kapnak helyet a tárgyalóasztalnál. Kellogg mindezt azzal magyarázta, hogy a 2014 óta tartó krízis kezeléséről folytatott korábbi tárgyalások azért maradtak eredménytelenek, mert azokon túl sokan vettek részt. Az európaiak kizárása már csak azért is meglepő és nehezen védhető, hogy miközben Trumpék akarják meghatározni az oroszokkal folytatott párbeszéd menetét, közben Európára kívánják tolni a tűzszüneti megállapodás után időszakban adódó feladatok ellátását. Nem csupán az ukrajnai tűzszünet betartása lenne európai feladat, hanem a földrész egészének biztosítása is, mivel – legalábbis az amerikai illetékesek nyilatkozatai szerint – Washington az amerikai határok biztonságára, illetve a Kína jelentette fenyegetés kezelésére kíván összpontosítani.

AFP. JD Vance amerikai alelnök

Rebecca DROKE / POOL / AFP

Kellogg az után szólalt meg, hogy pár nappal korábban Trump már meglepetést okozott azzal, hogy megerősítette, „hasznos és sikeres” telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s megállapodtak abban, hogy napokon belül megkezdik a tárgyalásokat az ukrajnai válság lezárásáról.

Az utóbbi napokban elhangzott amerikai nyilatkozatok arra utalnak, Trump egyértelműen Moszkvának kedvez. Elutasítja, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon és nem hajlandó amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy szavatolja az esetleges ukrán-orosz fegyverszüneti egyezmény betartását. Az amerikai politikusok Ugyancsak utaltak arra, hogy legalább részben felfüggesztenék az ukrajnai háború után Oroszország ellen elrendelt amerikai szankciók nagy részét, és azt is közölték, nem tartják reálisnak Ukrajna 2014 előtti nemzetközi határainak a helyreállítását.

Trump és képviselői nyilatkozataikkal egyértelművé tettek, hogy megváltozott az USA és európai szövetségeseinek viszonya, s ezért Brüsszelben is világossá vált, hogy az EU-nak gyorsan kell cselekednie a „biztonság rés” betömése, illetve a kontinens védelme érdekében.