A Franciaország tengerentúli területei elleni destabilizációs kísérleteket bírálta pénteken ismét új-kaledóniai látogatásán Párizs illetékes minisztere, név szerint kiemelve Azerbajdzsánt. „Ha egy olyan ország követel több demokráciát, több védelmet, amely maga nem gyakorolja a demokráciát, amely valóságos etnikai tisztogatást végzett Hegyi-Karabahban, az arra utal, hogy a valódi célja nem a védelem, csupán ártani Franciaországnak” – jelentette ki Manuel Valls tengerentúli területekért felelős miniszter (képünkön).

„Franciaország eltökélten szembeszáll minden külföldi beavatkozással. Senki ne értsen félre: tiszteletben tartjuk a véleménynyilvánítási és szólásszabadságot, mindenki megvitathat nemzetközi ügyeket, ám az olyan fórumokon való részvétel, ahol a cél Franciaország stratégiai érdekeinek aláásása, itt vagy másutt, elfogadhatatlan” – tette hozzá.

A miniszter látogatásával egy időben a héten az azerbajdzsáni Bakui Kezdeményezési Csoport az azeri fővárosba hívott több új-kaledóniai újságírót azzal a céllal, hogy „erősítse a sajtókapcsolatokat Azerbajdzsán és a francia gyarmatosító politika által érintett nemzetek között”.

Valls már korábban is bírálta Azerbajdzsánt, mert szerinte Franciaország tengerentúli területeinek destabilizációjára törekszik.

Gérald Darmanin, Franciaország volt belügyminisztere azt vetette Baku szemére, hogy ő szította fel a szigetcsoporton tavaly kitört zavargásokat. Azerbajdzsán ezt tagadja, viszont nehezményezte Párizs Örményországot támogató politikáját, Ilham Aliyev azeri elnök pedig tavaly azt is kijelentette, „nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot”.

Az Ausztráliától nagyjából 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkelkincs miatt is fontos a párizsi vezetés számára. Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a közleményben szereplő Bakui Kezdeményezési Csoport egy azeri kezdeményezés, amelynek célja összefogni a különféle francia tengerentúli területeknek és megyéknek az anyaországtól elszakadni kívánó egyes képviselőit. Hogy miért most aktivizálta újra magát ez a csoport, arra magyarázatot adhatnak a közelmúlt diplomáciai eseményei.

Február elején ugyanis Párizsban járt Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, ahol Emmanuel Macron francia államfővel találkozott. A megbeszélésen Macron ismét kiemelte, hogy Párizs elkötelezett Örményország területi integritásának megóvása mellett, továbbá azt is kijelentette, hogy Franciaország továbbra is folytatja az örmény védelmi ipar támogatását. Ez azért fájhat az azerieknek, mert mostanra Franciaország vált az örmények legfontosabb nyugati fegyverszállítójává, továbbá tavaly decemberben Jerevánban a két fél a védelmi együttműködés növeléséről is megállapodást írt alá.

Az örmény miniszterelnök szerint ráadásul Macronnal az Európai Unió és Örményország közötti együttműködés fokozásáról is beszéltek. Jereván régóta szeretne közeledni az Unióhoz, amit egyelőre hivatalosan még egyetlen európai ország politikai vezetése sem karolt fel, nem utolsósorban azért, mert ezzel kiváltotta volna Oroszország rosszallását.