Harmadik hete kerülgetik Ausztráliát a felségvizeik közvetlen közelében gyakorlatozó kínai hadihajók. Miután az amerikai kormány hirtelen és látványosan magára hagyni készül Ukrajnát, ezzel engedve Vlagyimir Putyin agresszív erőpolitikájának, a csendes-óceáni térség országaiban is csökkent az amerikai védőernyőre alapozott magabiztosság – írja a CNN elemzése. Közben Kína folyamatosan fokozza erődemonstrációit, aminek keretei közt már nemcsak a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren vonultatja fel tengerészeti erejét, de Ausztrália és Új-Zéland tengeri határainál is előzetes bejelentés nélküli gyakorlatokat tart éles lövészettel.  

Az ausztrál védelmi minisztérium folyamatosan megfigyelés alatt tartja a partjaik körül hajózó kínai hadihajókat, és elemzi jelenlétük lehetséges céljait. Kína ausztráliai nagykövete szerint a hajóik megjelenése nem fenyegető Ausztráliára nézve, és az óceáni országoknak hozzá kell szokniuk hadihajóik jelenlétéhez, mivel a térség vezető nagyhatalmaként Kína részéről természetes, hogy különböző helyekre és feladatokkal kiküldi tengerészeti erőit.  

Donald Trump amerikai elnök rideg fellépése az európai államokkal szemben csendes-óceáni szövetségesei számára is figyelmeztető jel. Noha európai szövetségeseinek magára hagyása egyértelműen abba a külpolitikai koncepcióba illeszkedik, amely Kína kihívásával szemben kívánja koncentrálni az USA erőit és kapacitásait, az atlanti szövetségi rendszer egységének megbomlása az egész világ geopolitikai stabilitását gyengíti. Így, ha nem is tűnik valószínűnek, hogy a Trump-adminisztráció éppen Kínával szemben magára hagyná csendes-óceáni partnerországait, felsejlik, hogy e védelem árát hamarosan tőlük is be akarja hajtani, ahogyan az európaiak „potyautas” állapotával is leszámolt. A japán miniszterelnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy „ami ma Ukrajna, az holnap Kelet-Ázsia lehet”. Közben pedig Oroszország Ukrajnában elért sikerei Pekinget is bátoríthatják geopolitikai céljai megvalósításában, akár erősebb eszközökkel is.   

Szakértők szerint az USA biztonsági garanciáinak feltételessé válása, illetve Kína egyre növekvő aktivitása – Európához hasonlóan – az óceáni térségben is a regionális szövetségi együttműködések erősítésére és a védelmi költések növelésére ösztönözheti a kormányokat. A nemzetközi tanulmányok egy szingapúri kutatója szerint a kínai hadgyakorlat „az elszántság próbája”. Kína egyre szélesebb körű akcióival (tavaly például már Japán tengeri határait is megsértette egy repülőgép-hordozójával) minden jel szerint teszteli, hogy a térség országai ellenállnak-e befolyási övezete kiterjesztésére tett erőfeszítéseinek.  

A CNN által megkérdezett szakértő szerint az, hogy Trump szóval és tettel egyaránt világossá tette: szövetségi rendszerében nem tűr meg „ingyenélőket”, nem feltétlenül jelenti, hogy cserben hagyná partnereit, feltéve, hogy azok készek jelentősen hozzájárulni védelmük költségeihez. Ez érvényes az indo-csendes-óceáni országokra is, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy az USA partnereinek biztonsága Kína körül Washingtonnak is elsődleges önérdeke, tehát saját érdekeivel ellentétes lenne jelenléte gyengítése.