„Trump elnök és Erdogan elnök iránti tiszteltem jeléül, s attól a szándéktól vezetve, hogy legalább az első lépést megtegyük a tűzszünet felé, úgy döntöttem, elküldöm delegációnkat Isztambulba” – jelentette ki csütörtök délutáni sajtóértekezletén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

Zelenszkij azért késlekedett a Rusztem Umarov védelmi miniszter vezette küldöttség útnak indításával, mert arra számított, hogy Isztambulba utazik Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is. Amikor kiderült, hogy az orosz államfő Moszkvában marad, a delegáció pedig miniszterhelyettesi szintű, Zelenszkij úgy döntött, maga sem utazik Isztambulba. Azt is hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Oroszország a békeszándékot nem gondolja komolyan, és csak megjátssza, hogy kész lezárni a több mint három éve tartó Ukrajna elleni agressziót.

Az ukrán küldöttség késői útnak indítása viszont azt jelenti, hogy még ha találkoznak is csütörtök este a két ország képviselői Törökországban, az érdemi egyeztetés csak pénteken kezdődhet meg. Egyelőre nem tudni, mi lesz a menetrend, azaz hogy meddig tart az első kör, és mikor folytatódnak az egyeztetések. Moszkvában azt állítják, Putyin távolmaradása ellenére az Isztambulba utazott küldöttség komolyan veszi a dolgát, és valós eredményeket kíván elérni.

Moszkvai magyarázatok szerint Putyinra sohasem volt jellemző az, hogy ő tárgyalta volna meg az egyezségek részleteit, ő csak akkor szeret megjelenni a színen, ha már készen áll a szakértők által kidolgozott szerződés. Egy másik magyarázat szerint viszont a Kreml ura csak akkor lenne hajlandó találkozni az általa illegitimnek tartott Zelenszkijjel, ha az a nagy nyilvánosság előtt kapitulál. A tárgyalásokkal kapcsolatos elvárások egyelőre nem túl nagyok, maga Trump is azt mondta, csak akkor lehet majd elérni valamit, ha ő és Putyin személyesen találkozik majd.

Az pedig, hogy az orosz küldöttséget az az elnöki tanácsadó, Vlagyimir Megyinszkij vezeti, akinek három évvel ezelőtt sem sikerült elérnie a háború leállítását, azt mutatja, hogy Moszkva ott akarja folytatni az alkudozást, ahol az Isztambulban megszakadt. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kreml nem mond le alapvető követeléseiről: a megszállt területek megtartásáról, az ukrán NATO-tagság kizárásáról és az ukrán hadsereg létszámának és felszerelésének korlátozásáról.