Tóta W. Árpád
Tóta W. Árpád

Egyáltalán nem baj, ha a vallástalan családok gyermekeit is megtanítja a közoktatás a vallások főbb tételeire, hiszen ha nem is vagyunk keresztény ország, ezekről illik tudni. Csak tartsuk észben, hogy ez nem hittan, és fogadjuk el, hogy ezeknek a dolgoknak a szkeptikus oktatása nem nélkülözheti a távolságtartó megmosolygást. Ha ez működhet így, akkor a világi erkölcs- és hiedelemtan sikertörténet, húzóágazat, európai értelemben vett hungarikum lehet. Egyben elsőrangú szórakozás.

 

Tudja minden kislány és kisfiú, hogy ez egy különleges hétvége. Papa és mama izgatottan sugdolóznak, aztán valaki elkiáltja magát: itt járt a nyuszi! És kezdődik a tojásvadászat a lakásban vagy a kertben, mert húsvétkor a húsvéti nyuszi csokitojást tojik a jó gyerekeknek. De mit is ünneplünk ilyenkor, és hogy jön ide Jézus?

Az emberek mindig, már ősember korukban is örültek a tavasznak. A japánoknál például a cseresznyevirágzás ünnepe fejezi ki ezt a vidámságot, a természet újjászületését. Tehát ahogy a karácsonynak vagy a farsangnak, ennek is alapvetően meteorológiai, éghajlati okai vannak.

A zsidó vallásban nagyjából ugyanilyen tájolású ünnep a pészach. Ilyenkor arról emlékeznek meg, hogy a barbár ókorban az akkor még szingli Isten – beszűkült tudatállapotában – tömegesen irtotta ki az egyiptomi fiúgyermekeket; de bezzeg a zsidókat nem, mert ők bekenték a ház ajtaját bárányvérrel. Megint mások pedig azt mondják, hogy ezt az egészet egyszerűen kitalálták, mint a Gyűrűk Urát, de ha esetleg igaz volna, akkor meg egyáltalán nem szép dolog minden évben ezen örömködni. Általában a népirtásokat illik tiszteletben tartani, nem letagadni, pláne nem ünnepelni.

A keresztények húsvétkor egy hasonlóan véres és érthetetlen történetet idéznek fel, ahol szintén fiúgyermeket öl az az állítólagos Jóisten, ám ezúttal csak egyet, viszont pont a sajátját. Furcsa jellemzőjük, hogy egyszerre üdvözlik az Isten ezen döntését, és közben szomorkodnak is nagyon, hogy szegény Jézussal mit csináltak: elverték, mint a lovat, majd felszögezték egy fakeresztre. Innen az egész vallás óvodai jele, a kereszt. A szomorkodás abban nyilvánul meg, hogy nem esznek húst egy ideig. Bár ez közel sem annyira rossz, mint keresztre szögezve lenni, mindazonáltal hasznos szokás: ma méregtelenítő kúrának hívják, de a régi időkben nem voltak wellness-magazinok és táplálkozástudomány, szóval muszáj volt ebből is valami istenügyet kerekíteni. Ma már fel vannak fedezve a bélbolyhok és a fehérjék, így a böjtöléshez nem kell semmilyen hit.

A keresztények szerint Jézus története végül – az egyiptomi kissrácokéval szemben – hepienddel ért véget, mert Jézust eltemették ugyan, harmadnapon viszont kimászott a sírból. De nem kezdte ám harapdálni az embereket, se nem huhogott, hanem cuki dolgokat mondott a szeretetről, és mindenki álmélkodott, hogy mekkora arc, amiért meg se halt. Ők úgy mondják, feltámadt, vagyis már meg volt halva, és újra élni kezdett. Hasonló eseményt egyébként a tudomány nem ismer, Jézuson kívül még senki sem támadt fel, videóbizonyíték nincs, így aztán annak az esélye, hogy ez igaz, gyakorlatilag nulla.

Ennek a minden bizonnyal csak kitalált feltámadásnak az ünnepe a húsvét, amikor is vége a szomorkodásnak, és lehet újra húst enni, szó szerint ez a húsvétel napja. Magyarul veszünk egy nagyobb darab sonkát, lehetőleg hagyományosan pácoltat. Jézus amúgy a feltámadása után még egy darabig mászkált fel-alá, mindenkinek elmesélte a sztorijait, aztán felmászott egy hegyre, és onnan felszállt az égbe – legalábbis így hiszik a keresztények.

Feladat: Szerinted hogyan ment Jézus az égbe? Hátirakétával? Sapkába rejtett helikopterrel? Rénszarvasszánon? Rajzold le!

De mi köze Jézusnak a csokitojáshoz és a nyúlhoz?

A keresztények többsége szerint semmi. Sem a Jézus történetét elbeszélő ősi szövegekben, sem a nagyobb egyházak hitvallásában nem bukkan fel a csoki- vagy más tojást tojó csodanyúl. A nyúl és a tojás ismereteink szerint már jóval Krisztus előtt a tavasz és a szaporodás jelképe volt, csokoládé pedig nem is létezett.

Ugyanakkor egyes szakadár csoportok megpróbálják összekötni a szálakat. Ők azt vallják, hogy a csokitojásokat Jézus tojja, de nyúlnak öltözve, és a kézbesítéshez ugyanazt a járművet használja, mint amivel felméne a mennyekbe. Éjjel odarebben az alvó kertekbe, és rakja, rakja a kindertojást, mint a halak az ikrát, sőt, még arra is van gondja, hogy szövőmirigyeivel ráhímezze az ajándékra a kakaótartalmat és a szavatossági időt.

Ám ezekre az elképzelésekre éppúgy nincs bizonyíték, mint a Jézus-történet egyéb elemeire.

Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A londoni olimpia összes román súlyemelőjének doppingmintája pozitív lett az újrateszteléskor

A londoni olimpia összes román súlyemelőjének doppingmintája pozitív lett az újrateszteléskor

Egy kis szerencsével ma még a Napot is megláthatjuk

Egy kis szerencsével ma még a Napot is megláthatjuk

Csaknem 4 millió négyzetméteren épült már modern irodaház Budapesten

Csaknem 4 millió négyzetméteren épült már modern irodaház Budapesten

Smith ügynök nem tér vissza a Mátrix 4-ben

Smith ügynök nem tér vissza a Mátrix 4-ben

A kukaholding megkapta a tízmilliárdos számlát a fővárostól

A kukaholding megkapta a tízmilliárdos számlát a fővárostól

Miért nem mindegy, milyen szavakkal beszélünk az éghajlatváltozásról?

Miért nem mindegy, milyen szavakkal beszélünk az éghajlatváltozásról?