A növénygenetikusok régóta keresik a választ arra, hogy a mai, jól ismert zöldségek, gyümölcsök, hogyan is nézhettek ki évszázadokkal korábban, a modern növénynemesítések előtt. . Például arra, hogy a mai harsogó narancssárga sárgarépa, mikor vált ilyenné, egy szerény gyomnövényből. Most úgy tűnik a régi festmények adják meg erre a választ – legalábbis a cnn.com cikke szerint
Egy genetikus, és egy művészettörténész, Ive De Smet, és David Vergauwen a világ nagy múzeumait járva igyekszik rekonstruálni, hogyan is néztek ki napjaink ismert haszonnövényei. Persze nem egyszerű a dolguk, hiszen a művészek számára csak ritkán volt maga a gyümölcs a fontos, az gyakran csak melléktémaként jeleni meg, nem biztos, hogy valós növényről mintázták. Nem beszélve arról, hogy nagyot csalódnánk, ha példéul Picasso képei alapjéán akarnánk fogalmat alkotni a 20. század eleji almák és körték kinézetéről.
A növénygenetikusok régóta keresik a választ arra, hogy a mai, jól ismert zöldségek, gyümölcsök hogyan is nézhettek ki évszázadokkal korábban, a modern növénynemesítések előtt. Például arra, hogy a mai harsogóan narancssárga sárgarépa mikor vált ilyenné egy szerény gyomnövényből.
Most úgy tűnik, a régi festmények adják meg erre a választ – legalábbis a cnn.com cikke szerint. Egy genetikus, és egy művészettörténész, Ive De Smet és David Vergauwen a világ nagy múzeumait járva igyekszik rekonstruálni, hogyan is néztek ki napjaink ismert haszonnövényei.
Persze nem egyszerű a dolguk, hiszen a művészek számára csak ritkán volt maga a gyümölcs a fontos, az gyakran csak melléktémaként jelent meg, nem biztos, hogy valósághűen sikerült ábrázolniuk. Nem beszélve arról, hogy nagyot csalódnánk, ha például Picasso képei alapján akarnánk fogalmat alkotni a 20. század eleji almák és körték kinézetéről.
