Amióta a vírustól rettegő emberiség jó része karanténba zárta magát, csoda történt! Sorban jönnek a jó hírek arról, miként állt neki meggyógyítani magát a természet. Tisztább lett a velencei lagúnák vize, Indiában már 200 kilométerről is látni a Himalája hegyláncait, az Egyesült Államokban harmadára csökkent a légszennyezettség. Örömteli hírek ezek, bár elgondolkodtatóak is egyben. Egészen megdöbbentő, hogy a jelek szerint az emberiség döntő része szinte egyik napról a másikra meglép és be is tart a mindennapjait radikálisan átalakító intézkedéseket egy hirtelen támadt járvány miatt, míg a híradásokban korábban rengetegszer szereplő és szintén ijesztő klímaválság okán a legjobb esetben is csak apró lépések történtek az elmúlt években. Pedig, ha úgy vesszük, egy gyógyíthatatlan vírus és a Föld visszafordíthatatlan felmelegedése egyformán veszélyes mindannyiunkra nézve. Sőt. Megkockáztatom, hogy hosszú távon a klímaváltozás jóval több áldozattal jár majd, mint a COVID-19 kórokozó.

A gyógyuló bolygónkról szóló híradásoknak veszélye is van. A globális felmelegedésben kételkedők most gondolhatják, hogy nem is olyan nagy gond ez a klímaváltozás! Lám-lám pár hét alatt kitisztul a víz és a levegő. Hamis biztonságérzetet adnak ezek a gondolatok, hiszen a korábban oly sokszor kitárgyalt, a klímát kedvezőtlenül érintő folyamatok a járvány miatt hozott drákói intézkedések, a globális gazdaság hibernálása miatt nem álltak le, legfeljebb csak lelassultak. A lapok címlapjait érthető okból ezekben a hetekben a koronavírussal kapcsolatos hírek uralják, ám aki figyelmesen olvas, találhat a klímahelyzetről szóló, és cseppet sem kedvező híreket is. Soha nem látott mértékben pusztul az ausztráliai Nagy-Korallzátony, hőhullám az Antarktiszon, még a mi életünkben eltűnhet az amazóniai esőerdő – hogy csak néhányat említsünk.

A környezet állapotának gyors és jelentős javulása láttán, no meg a karantén okozta életmódbeli változások miatt talán a klímaváltozás miatt aggódókban szintén feltámadhat a remény. A remény, hogy az emberiség majd rádöbben: eddig mennyi mindent rosszul csinált. Hogy nem feltétlenül kell pár száz kilométert repülővel megtenni, nem logikus több ezer kilométert utaztatni alapvető élelmiszereket, illetve mennyivel jobb tiszta levegőjű városokban élni és dolgozni. A reménykedők elfelejtik azonban, hogy a mostani javulás oka a gazdaság leállása, amiért komoly árat kell fizetnünk, hiszen egész ágazatok jövője kérdéses, emberek tízmilliói veszítették el egyik napról a másikra a megélhetésüket. Szinte biztos, hogy ez nem marad, nem maradhat így. Amint elmúlik a vírus okozta veszélyhelyzet, minden visszazökken majd a régi kerékvágásba, ahogyan az a vírus kiindulópontjának tartott Vuhanban már meg is történt. Ez pedig egyet jelent: a környezet állapota ismét romlani fog.

Mindezek alapján rendkívül nehéz megválaszolni a mindannyiunk számára roppant fontos kérdést: a vírus közvetlen vagy közvetett hatására javulhat-e vagy sem a bolygó környezeti állapota? Maradva a szakterületemnél, lássuk, mi történhet a járvány hatására az energetikában? Az OECD szerint a világgazdaság fejlődése megtorpan. Ha a gazdaság teljesítménye romlik, nyilvánvaló, hogy nem lesz szükség annyi energiára. Kínában, de már Magyarországon is megindult a fogyasztás csökkenése. Ha nem kell annyi energia, csökken az energiahordozók iránti kereslet, ami már meg is látszik a világpiaci olajárakon – és a magyar benzinkutakon is. Mivel energiatermelésre nem égetünk el annyi fosszilis tüzelőanyagot, csökken a CO2-kibocsátás, mérséklődik a klímaváltozás üteme.

Innentől két forgatókönyv lehetséges. Egy optimista és egy realista.

Az optimista szcenárió szerint a vitathatatlan klímavédelmi eredményeket látva az államok, az energiacégek és a fogyasztók észbe kapnak, és felpörgetik a megújuló energiatermelő megoldások kiépítését és felhasználását. Ezzel tovább csökken a CO2-kibocsátás és a Föld felmelegedése megállítható. Azaz a vírus néhány hónap alatt eléri, amire az emberiség hosszú évek alatt nem volt képes: lelassítani, talán megállítani a klímaváltozást.

Csakhogy van egy másik, reálisabb eshetőség is. A járvány elültével, a gazdaság élénkülésével majd újra nő az energiaigény, az olcsó fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt nő a CO2-kibocsátás, és a felmelegedés újra lendületet kap. Azaz a vírus hatására előbb csak lassul, majd újra felgyorsul a klímaváltozás.

Hogy melyik forgatókönyv valósul meg, azt ma még nem lehet tudni. Ám azt hiszem mindannyiunk érdekében drukkoljunk annak, hogy a vírus mégiscsak képes legyen megállítani a klímaváltozást.

A szerző az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a fenntarthatóság kérdéseivel foglalkozó Chikansplanet blog szerzője.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.