szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Súlyos idegrendszeri károkat okoz az ólommérgezés. Magyarországon sem jó a helyzet.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az ólommérgezés korábban nem ismert mértékére mutat rá az UNICEF és a Pure Earth legfrissebb, Toxikus igazság c. jelentése. Eszerint minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a decinkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében.

Míg a vér ólomszintje a legtöbb magas jövedelmű országban csökkent az ólmozott benzin és a legtöbb ólom-alapú festék forgalomból való kivonása óta, az alacsony- és közepes jövedelmű országokban továbbra is emelkedik, és sok esetben veszélyesen magas értékeket mutat. A veszélyeztetett gyerekek közel fele Dél-Ázsiában él.

Az ólom egy erős neurotoxin, amely helyrehozhatatlan károkat okoz a gyermekek agyában – állítja a jelentés. A mérgezés különösen ártalmas a csecsemőkre és az öt éven aluli gyermekekre, hiszen még azelőtt károsítja az agyukat, mielőtt az teljes mértékben kifejlődhetett volna, így, ha a nehézfém a szervezetükbe jut, az akár életre szóló neurológiai, kognitív és fizikai károsodást eredményezhet. A gyermekkori ólomkitettség összefüggésbe hozható a mentális egészség zavaraival, viselkedési problémákkal, valamint a bűnözés és az erőszak növekedésével is. Az idősebb gyermekeknél növeli a vesekárosodás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A jelentés megállapítja, hogy az ólom-sav tartalmú akkumulátorok informális és kifogásolható újrahasznosítása vezető szerepet játszik az ólommérgezésben azokban az alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol 2000 óta háromszorosára nőtt a járművek száma. Az egyre több jármű, valamint az akkumulátoraik újrahasznosítására vonatkozó szabályozás hiánya miatt az ólom-sav akkumulátorok akár 50 százalékát nem biztonságosan hasznosítják újra.

Az akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozók gyakran nincsenek tudatában annak, hogy az ólom erős neurotoxin és hogy veszélyes, sokszor illegális körülmények között dolgoznak: feltörik az akkumulátor tokját, savat és ólomport öntenek a talajba, beszívják az ólom megolvasztása során keletkező mérgező füstöt, ami a szabadtéri kemencék miatt a környező településeken élő közösségeket is elárasztja.

A jó hír az, hogy az ólom biztonságosan is újrahasznosítható anélkül, hogy mérgezés veszélyének kellene kitenni a munkavállalókat, a gyermekeiket és a környező közösségeket. Az ólommal szennyezett területeket helyre lehet állítani – mondta Richard Fuller, a Pure Earth elnöke.

Az ólomszennyezés további forrása lehet például az ólomcsöveken keresztül áramló víz, a bányászatból származó ólom, az ólomalapú festék és pigment, az ólmozott benzin (amely használata ugyan csökkent az elmúlt évtizedekben, de korábban jelentős forrásnak számított), illetve találhatunk ólmot fűszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben, játékokban és egyéb fogyasztási cikkekben is. Azok a szülők, akik munkahelyükön ólommal találkoznak, nagy eséllyel viszik haza a szennyezett port ruháikon, hajukon, kezükön, cipőjükön keresztül, így akaratlanul is mérgezés veszélyének teszik ki a gyereküket.

Az ólommérgezés tünetei lassan jelentkeznek, a nehézfém bejutása egy gyerek szervezetébe különösen ártalmas lehet, ha pedig nem fedezik fel időben, akár végzetes következményekkel is járhat – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

A víz ólomszintjét folyamatosan vizsgálják Magyarországon, a rendeleti szinten szabályozott ívóvíz literenként tíz mikrogramm ólmot szab meg határértékként, és leginkább a házak régi vízvezeték (ólom)csövei járulnak hozzá az ólomszint növekedéséhez. Egy 2013-as hazai vizsgálatban gyermekeket ellátó intézményeket vizsgáltak, és húsz intézményből hatban mérték magasabb ólomszintet. A Népegészségügyi Központ (az ANTSZ jogutódja) 2020-as vizsgálatai során derült ki, hogy a víz ólomszintje több budapesti óvodában és magánlakásban is meghaladta a megengedett maximum szint sokszorosát. Ezért az ólomcsövek teljes cseréje mellett a vízfogyasztás előtt érdemes minimum egy percig folyatni a csapvizet.

Ezen a térképen pedig azt nézheti meg, hogy a lakóhelye szerint mekkora az ívóvízben előforduló ólom kockázata.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!