A koronavírus-járvány miatti leállások egyik nagy eredménye, hogy világszerte tisztább lett a levegő és csökkent a károsanyag-kibocsátás. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) március végén tette először közzé a mérései eredményeit: a lezárt, kiürült utcáknak és a minimális forgalomnak köszönhetően az olasz nagyvárosokban néhány hét alatt közel 30 százalékkal csökkent a levegő nitrogén-dioxid-tartalma. Számos európai nagyvárosban – így Barcelonában, Lisszabonban és Madridban is – közel a felére csökkent a tavaly ugyanekkor mért értékhez képest.

Ez már csak azért is fontos, mert egy harvardi elemzés szerint nagyobb arányban követel halálos áldozatokat a vírus ott, ahol magas a légszennyezettség, mint ott, ahol tisztább a levegő – ahol az elmúlt években akár csak kis mértékben is emelkedett a levegőbe kerülő szennyeződés, ott 15 százalékkal nő a koronavírus-járvány halálozási rátája.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra hívta fel a figyelmet korábban, hogy elég, ha csak rövid ideig vagyunk kitéve magas légszennyezettségnek, az már súlyosbítja a koronavírus-megbetegedést. Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) is már korábban figyelmeztetett, hogy

Európában a vezető halálozási ok a légszennyezés, ami magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez és légzőszervi megbetegedésekhez is vezet – ezek mind olyan egészségügyi problémák, amelyek súlyosbító körülménynek számítanak a koronavírus-járvány idején.

A harvard kutatói szerint ő esetükben hússzor nagyobb az esélye annak, hogy a járvány végzetes lesz. Ide kapcsolódóan megemlítik, hogy a 2003-as SARS-járvány halálozási aránya és a légszennyezettség között is erős összefüggés volt kimutatható. Korábban olasz kutatók is megállapították, hogy egyértelmű összefüggés van az ország északi részének magasabb halálozási rátája és a légszennyezettség között. A Harvard kutatói éppen ezért azt javasolják, hogy ahol magasabb a légszennyezettség, tegyenek extra óvintézkedéseket a járvány terjedésének megfékezése érdekében és hangsúlyozták a már meglévő légszennyezettségre vonatkozó szabályozások érvényre juttatását: azokban az országokban, ahol nem teszik meg a légszennyezettség javítására vonatkozó lépéseket, halálos következménnyel járhat a koronavírus-járvány.

Ezek után nem meglepő, hogy a Stanford Egyetem tudósai arra az eredményre jutottak, hogy Kínában 77 ezer életet menthetett meg a koronavírustól a szigorú lezárások miatt csökkenő légszennyezés.

A rossz hír, hogy itthon pedig nem állunk jól ezen a téren. Magyarország légszennyezettségi szempontból az Európai Unió legrosszabb területei közé tartozik, évente 12-13 ezer ember hal meg idő előtt ennek következtében, a folyamatosan határérték feletti PM10 szennyezettség miatt már EU-s bírósági eljárás folyik Magyarország ellen, míg az nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt kötelezettszegési eljárás – figyelmeztet Simon Gergely, a Greenpeace tiszta levegő kampányosa és regionális vegyianyag-szakértője.