A meglévő természetes és a kihelyezett mesterséges fecskefészkek, -fészektelepek közelében minél több helyen létesítsünk sárgyűjtőhelyeket – javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a szervezet közleményében.

Erre azért van nagy szükség, mert a füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik – írja az MME.

Azonban a jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek – különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek – az aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk. A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás európai uniós csatlakozásunkat követő összeomlása, aminek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.

Az MME szerint ezen a problémán a sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával lehet segíteni:

a legkézenfekvőbb megoldás az, hogyha a kis forgalmú utak földes padkáján, gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével egy asztalnyi területet addig locsolnak, amíg a talaj több vizet már nem tud beszívni. Ezt követően az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra kell locsolni a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.

Amennyiben a kertben szeretnék sárgyűjtőhelyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtőhely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd a „finomított” talajt lapátoljuk vissza a fóliára.