A globális felmelegedés új időjárási szélsőségeket, a korábbiaknál is intenzívebb és gyakoribb árvizeket és trópusi viharokat, villámáradásokat és elhúzódó aszályokat okozott tavaly, és ezek erősen megzavarták a vízkörforgást – áll a Föld vízháztartását figyelő Global Water Monitor legújabb jelentésében.

A jelentésben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hőmérséklet emelkedése megváltoztatta a víz mozgását a Földön, súlyos zavar keletkezett a körforgásában is.

“A tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése hevesebb felhőszakadások és a lassabban mozgó viharzónák kialakulását eredményezte, ezt az Európában, Ázsiában és Brazíliában bekövetkezett, halálos áldozatokat követelő villámárvizek is tanúsíthatják” – mondta Albert van Dijk, a jelentést készítő kutatócsoport vezetője.

Az MTI által szemlézett jelentéshez a tudósok több ezer földi meteorológiai állomás és Föld körüli pályán keringő műhold adatait felhasználva szinte valós idejű betekintést nyertek a Föld vízkészletében bekövetkezett változásokba, ideértve a csapadékot, a talajnedvességet, a folyók vízhozamát és az áradásokat.

A jelentésben rámutatnak, hogy az elmúlt évben rekordmennyiségű, vízzel kapcsolatos katasztrófa történt: márciusban árvizek sújtották Afganisztánt és Pakisztánt, az azt követő hónapokban aszályok pusztítottak Afrika déli részén, Európára lecsapott a Borisz nevű vihar, Spanyolországban villámárvizek keletkeztek, októberben pedig a Fülöp-szigetekre és Vietnamra csaptak le trópusi viharok. A vízfelszín emelkedő hőmérséklete miatt egyre erőteljesebb trópusi viharok és aszályok alakultak ki az Amazonas-medencénél és az afrikai kontinens déli részén is.

Helyi lakosok mentenek egy idős férfit az árvíz elől a romániai Slobozia Conachi faluban 2024. szeptember 14-én. A Boris vihar négy ember halálát okozta Romániában 2024. szeptember 14-én, amikor a rendkívüli esőzések árvizeket okoztak Közép- és Kelet-Európa több országában.

AFP / Daniel Mihailescu

A jelentés szerint a tavalyi évben legalább 8700 ember vesztette életét vízzel összefüggő katasztrófákban, és 40 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A gazdasági károk globális szinten meghaladták az 550 milliárd dollárt.

A 2024-es év volt az eddigi legmelegebb esztendő négymilliárd ember számára a világ 111 országában, ez a Föld lakosságának a felét teszi ki. A tavalyi évben a szárazföld feletti levegő átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az évszázad elején, illetve 2,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén – fejtette ki a kutatás vezetője.

A rekordok egyre gyorsabban dőlnek meg Van Dijk szerint, aki a 2024-es évet a “globális szélsőségek évének” nevezte, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy nem egyszeri kiugrással van dolgunk. “Ez egy egyre súlyosbodó tendencia része, amely intenzívebb árvizeket, elhúzódó aszályokat és rekordokat döntögető szélsőségeket eredményez” – mutatott rá.

“A víz a legfontosabb erőforrásunk, ezért a szélsőséges időjárási jelenségek – ideértve az árvizeket és az aszályokat is – jelentik számunkra az egyik legsúlyosabb fenyegetést” – mondta. A szélsőséges eseményekre való felkészülés és alkalmazkodóképesség fontosságát hangsúlyozta, megemlítve az árvízvédelem megerősítését, az aszályokkal szemben ellenállóbb élelmiszer-termelés és a vízellátás fejlesztését, valamint egy jobb előrejelző-rendszer kialakítását.

A jelentésnek a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzésében szerepel, hogy az év elején intenzív aszályok alakulhatnak ki Dél-Amerika északi részén, Afrikai déli és északi részén, Közép-Ázsiában, Észak-Amerika egyes részein, illetve Nyugat-Ausztráliában is. A Száhel-övezetben, Afrika szarvánál, Európa és Ázsia nagy részén csapadékos időszakra és áradásokra lehet számítani, amely az aszályoknál akár nagyobb fenyegetést is jelenthet e régiók számára.

A jelentésben összegzésében rámutatnak: az éghajlatváltozás a globális átlaghőmérséklet további emelkedésével fog járni 2025-ben, ami intenzívebb és gyakoribb hőhullámok, bozóttüzek, erős viharok és szélsőséges esőzések kialakulását jelenti majd.