Egy hidegcsepp okozott katasztrófát Spanyolországban az elmúlt hetekben, ráadásul katalizátorként hatott rá a felmelegedő tenger. Lehet, hogy az Ibériai-félsziget messze van, de a hidegcseppek minket sem kímélnek, a legnagyobb dunai árvizeket nekik köszönhetjük.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Szó szerint dobozon kívül gondolkodott Béres Gyógyszergyár Zrt., és átalakította a csomagolástechnikáját, melynek eredményeképp nemcsak jelentős szén-dioxidot, hanem komoly költségeket is megspórol. A fejlesztést a teljes ellátási láncra kiterjesztette, el is nyerte vele a Holland Nagykövetség Tulipán Díját a Fenntarthatóságért. Interjú az ellátási láncért felelős igazgatóval, Kellner Máriával.
Valenciában jelenleg az eltűnt személyek százainak keresésére összpontosítanak, és szinte lehetetlen még megbecsülni is a tartományt és a szomszédos régiókat sújtó villámárvíz okozta károk helyreállításának elképesztő költségeit.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
Az őszi esők nagyon gazdag gombatermést hoztak a magyarországi erdőkben, boldog-boldogtalan szedi is fel a termőtesteket. Van azonban néhány dolog, amit mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a gombafogyasztásból ne legyen tragédia. Miért ne higgyünk a gombafelismerő appoknak? Mire ügyeljünk, ha az út szélén veszünk gombát? Miről lehet felismerni a gyilkos galócát?
Az EU kezdeményezte a Berni egyezmény átírását, hogy fokozottan védett helyett védett, de vadászható legyen a farkas. Európai zöld szervezetek szerint a javaslat tudományosan megalapozatlan, ezért azt kérik az egyezmény főtitkárától, hogy húzza le a napirendről.
Magyarország négyötöde biodiverzitás szempontjából már sivatag – figyelmeztet Gyulai Iván ökológus. Hogyan függ össze a bioszféra immunrendszere és a sajátunk? Miért gyengül az előbbi? Mit lehet ez ellen tenni? Mire jó a csiganyál, és mitől egészségesebb a hernyórágta saláta? Kiderül a zCast friss adásából, amelyben a biodiverzitás helyzetét vesézzük ki.
A 2000-ben alapított LONGi a nagy hatékonyságú fotovoltaikus (PV) termékek fejlesztése iránti elkötelezettségéről ismert, és mára a világ legnagyobb napenergia-rendszer gyártójává nőtte ki magát. A vállalat célja, hogy a napenergia-technológia határainak folyamatos feszegetésével fenntartható energetikai jövőt teremtsen ebben a még mindig jórészt szénalapú és fosszilis energiahordozókra hagyatkozó világban. A vállalat Budapesten megtartott LONGi Tech Talk nevű rendezvényén kérdeztük Liam Tang-ot, az európai értékesítésért felelős vezetőt, és a régiós üzletfejlesztést irányító kollégáját, Pásztor Dánielt a napenergia-technológiáról, illetve a zöld hidrogén előállítását szorgalmazó erőfeszítéseikről a megújuló energiaforrások integrációjának globális előmozdításában.
Külön palacktartókkal turbóznák fel a közterületi kukákat. A fővárosi közgyűlés elé pedig egy olyan javaslat került, amiben 24 órás RePontok kialakítását kezdeményezték.