A vártnál jobban térülnek meg a cégek fenntarthatósági erőfeszítései

Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.







zCast: Elsikkadhat a klímaváltozás ügye, ha nem tesszük központi témává

Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.


Jöhetnek a társasházi napelemek, árgus szemekkel figyelik majd minden háztartási napelemes termelését

A zöld átmenet jegyében több energetikai jogszabályt is módosítana az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek révén többek között megkönnyítenék a napelemek telepítését a társasházaknak és láthatóvá tennék a háztartási kiserőművek termelését a hálózatüzemeltetők számára, de kiszámíthatóbb engedélyezési rendet ígérnek az ipari erőműveknek is.



Háromszoros átvételi árral kecsegtetik a bruttós napelemeseket, de még üresnek tűnik az ígéret

A hivatalos átvételi ár “akár háromszorosát” kínálva igyekszik háztartási napelemes ügyfeleket szerezni egy vállalkozás. A PentaSun Magyarországon elsőként kínál aggregátori szolgáltatást a bruttó elszámolásban lévő háztartásoknak, ám egyelőre korainak tűnik az ígéret. Az ilyen szolgáltatás részletes szabályai még nincsenek kidolgozva, sok a kétség a technológiai háttérrel és a háromszoros átvételi árral kapcsolatban is.








Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?

Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.