Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Újabb gazdaságélénkítő javaslat látott napvilágot a hét végén. Ezúttal a Reformszövetség által felkért szakértői gárda mutatta be az elkövetkezendő öt évre szóló gazdaságpolitikai programját. A javaslatok a múlt hét elején bejelentett Gyurcsány-csomagnál jóval drasztikusabb változtatásokat vázoltak fel. A program mellett rendhagyó módon a jegybank is kiállt.
Alapítók |
A Reformszövetséget az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia volt és jelenlegi elnökei alapították. A Reformszövetség programjait három munkacsoport dolgozta ki, ezeket Békesi László és Chikán Attila professzorok és Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója vezették. A javaslatok megvitatásában részt vettek a 2002 előtti kormányok pénzügy- és gazdasági miniszterei, valamint az ebben az időszakban tevékenykedő jegybankelnökök. A dokumentu-mokat a Reformszövetség ügyvivői és tagjai hagyták jóvá (a teljes ügyvivői kör névsora: Futó Péter, Glatz Ferenc, Nagy Tamás, Parragh László, Pálinkás József és Vizi E. Szilveszter; a tagok teljes névsora: Antalffy Gábor, Balogh István, Demján Sándor, Szűcs György, Tóth István, Vadász György, Zs. Szőke Zoltán). |
Ráadásul a magyar gazdaságpolitikának a globális recesszió idején egyidejűleg, korlátozott eszköztárral két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó feladatot kell megoldania. Menedzselni kell a pénzügyi válság következményeit, megelőzve egy újabb pénzügyi és valutakrízis kialakulását, tompítani kell a recesszió mélységét – javítva a gazdaság szereplőinek likviditását, hitelképességét, fékezve a munkahelyek tömeges megszűnését. Emellett rövid idő alatt szerkezeti reformokkal kellene megalapozni a kilábalás feltételeit, javítani a magyar gazdaság hitelességét, megteremteni a fenntartható fejlődés esélyét. Ebben a helyzetben a rövid távú válságmenedzselés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági kibontakozásnak. A fejlődést akadályozó, megkövesült rendszerek reformjára is szükség van.
A Reformszövetség a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéből való fontos kitörési pontot az államháztartás kiadásainak csökkentésében és ezzel párhuzamosan az adóterhek mérséklésének lehetőségében látja. A kidolgozott javaslatok szerint a következő öt évben az ország versenyképességének javítása és a gazdasági növekedés gyorsítása végett 2013-ig az állami kiadásokat a jelenlegi 50 százalékról a GDP 42 százalékára kellene csökkenteni, ami több mint 3000 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Hol vannak a tartalékok?
A legnagyobb kiadáscsökkentéseket az állami működésben (önkormányzatokkal együtt 550 milliárd forint), a nyugdíjrendeszerben (335 milliárd forint) illetve a gazdasági funkcióknál (160 milliárd forint) tartanák lehetségesnek. A kiadási megtakarításokat döntően az adóteher könnyítésére, kisebb részben pedig további kiadáscsökkentésre lehetne fordítani.
Az állam működési kiadásainál 2009-ben 200 milliárd forintos, 2010-2013 között további 350 milliárd forintos megtakarítás érhető el, amiből idén 60 milliárd forintot a kormány már megvalósított a költségek zárolásával.
A nyugdíjak terén a 2013-ig számolt 335 milliárd forintos megtakarítás elsősorban a 13. havi nyugdíjak, illetve a foglalkoztatásra ellenösztönző lehetőségek – a korengedményes nyugdíj és a foglalkoztatás egyidejűsége – csökkentéséből adódna.
A család- és gyermektámogatásokat két-három év alatt 0,25 százalékponttal csökkentenék, ami a GDP arányában 70-80 milliárd forintos megtakarítást eredményezne. A szociális kiadásokat jövedelemszinthez kötnék. Rövidítenék a gyes idejét, de ugyanakkor bővítenék a gyermekgondozó hálózatot és segítenék a kismamák munkaerőpiacra történő visszalépését. A családi pótlék esetében - a korrmányhoz hasonlóan - a jövedelemhez kötött jogosultság bevezetését vagy a bruttósítás utáni megadóztatást javasolja a Reformszövetség is.
További 85 milliárdos megtakarítást jelentene a MÁV-csoportnál a vállalat munkaerő-állományának és finanszírozásának átalakítása, illetve a korrupciós veszteségek kiszűrése.
A közoktatásból és az egészségügyi ellátórendszerből nem lehet forrást kivonni, a felsőoktatásból viszont az intézmények közötti minőségi szelekció mellett az államilag finanszírozott helyek némi csökkentésével a szakemberek 2010-11-ben évente 10-10 milliárd forintot vonnának el.
Adócsökkentésre 2009-13 között összesen 2780 milliárd forint jutna a Reformszövetség programja szerint, 2,5 százalékos államháztartási hiány fenntartása mellett. Ebből idén 150 milliárd forintot lehetne adócsökkentésre fordítani.
A Reformszövetség adó- és járulék-munkacsoportja szerint a jelenlegi adórendszerünk nagymértékben felelős a hazai foglalkoztatási viszonyok számos problémájáért, a régiós összehasonlításban kiugróan magas élőmunka-költségekért, az ebből is fakadóan alacsony foglalkoztatásért és munkakínálatért, valamint az adókikerülésért. Emiatt a szakértők úgy vélik, hogy a legnagyobb arányú változtatásokra az élőmunka adóterhelésében van szükség. Ennek érdekében a munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre további 3 százalékponttal, majd 2011-ben még 2 százalékponttal csökkentenék, a személyi jövedelemadó 18 százalékos sávjának felső határát pedig még idén megemelnék évi 5 millió forintra.
A szövetség programja 2010-től emelné a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho) a jelenlegi 1950 forintról 5000 forintra, a 20 százalékos általános forgalmi adót pedig átmeneti jelleggel 24 százalékra.
A vállalkozások 4 százalékos különadóját 2010-től szüntetné meg a Reformszövetség, ám ezzel egyidejűleg a tárasági adót 2 százalékponttal 18 százalékra emelné úgy, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorra kivetett 10 százalékos nyereségadó maradna.
Az úgynevezett kisadókat, illetve a helyi iparűzési adót 2011-től szüntetnék meg, de utóbbi csak az önkormányzati rendszer átalakításával, a vállalkozói ingatlanadóztatás bevezetésével és egyéb költségvetési források felszabadításával képzelhető el. A vállalkozói adóztatás bármilyen jellegű átalakítása emellett csak úgy lehetséges, hogy a társasági adóztatás jelenlegi kedvezményei fennmaradnak (beruházások, kutatás fejlesztés, szellemi termékek előállítása és hasznosítása, csoporton belüli tőkefelhasználást segítő holding- és finanszírozási kedvezmények). Az átalakított szja-terhelést már 2009-ben kiegészítheti az értékalapú ingatlanadó, amely a 30 milliónál értékesebb lakóingatlanokat terhelné, az értékhatár alatti ingatlanoknál maradna az ingatlanadózás jelenlegi gyakorlata.
A Reformszövetség javaslata azzal számol, hogy amennyiben az állami kiadáscsökkentés és ezzel egyidejűleg az adóterhek tartós és fenntartható csökkenése már 2009 közepéig elindul, ennek pozitív növekedési hatásai már 2010 második felétől jelentkezhetnek, a 2011-2013 közötti időszakban pedig jelentősen gyorsítják majd a gazdasági növekedést, a jelenleg 2,5 százalék alattira becsült potenciális növekedési rátát ismét a 3-4 százalék közötti tartományba tolva.
Ehhez azonban a hitelesség megteremtése is szükséges, amihez csak jelentős, erőteljes kiadáscsökkentő kiigazító lépések esetén van esély. A tétova, elégtelen mértékű kiigazítás azzal a veszéllyel fenyeget a szakemberek szerint, hogy a növekedést lassító, keresletkorlátozó lépések jutnának érvényre, a remélt pozitív növekedési impulzusok viszont egyáltalán nem jelentkeznének. Ugyanakkor éppen a – kiugró kamatfelárban és a gyenge árfolyamban, illetve szélsőséges árfolyam-ingadozásban is testet öltő – különösen rossz magyar induló helyzet következtében egy hitelesnek érzékelt kiigazítás pozitív hatásai viszonylag gyorsan jelentkezhetnek, és viszonylag erősek lehetnek.
A Reformszövetség javaslata szerint ezt nagyban elősegítené egy hiteles és gyors euróbevezetési menetrend kijelölése is 2009 végi ERM-2-csatlakozással, illetve a 2012-2013-as euróövezeti belépéssel.
A Reformszövetség javaslatai |
Az ország stabilitása érdekében megteendő azonnali intézkedések Gazdaságpolitikai prioritások és fő irányok 2009-2013 között |
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.