szerző:
hvg.hu

A KSH publikálta várva várt szegénységi statisztikáit, melyekből többek között kiderült, hogy nyílik az olló a legszegényebbek és leggazdagabbak között, illetve Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója.

Publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a háztartások életszínvonalára vonatkozó kiadványát, melyben a szegénységre vonatkozó statisztikákat is közölték. A korábbi sajtóhírek szerint a KSH takarékossági okokból nem adta ki az előzetesen állítólag szeptemberre tervezett átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikákat, ehelyett novemberben a szegénységről, a fogyasztásról és az életszínvonalról szóló kiadványukban ismertették az adatokat. Bár a háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme nőtt tavaly, a szegénységet illetően romlik a helyzet. A statisztikákból szemezgettünk.

Nyílik az olló a leggazdagabbak és legszegényebbek között

A kiadvány ismerteti az egyes jövedelmi tizedekre vonatkozó bruttó jövedelmeket is (egy főre lebontva, 2013-as adat). A legalsó, illetve legfelső jövedelmi decilis között majdnem nyolcszoros a különbség. A munkajövedelmeknél még durvább, 16-szoros a különbség (141 ezer vs. 2 millió 318 ezer forint). A KSH emellett ugyanakkor megjegyzi, hogy a jövedelmek nagyságában tapasztalt különbségek kialakulásában az is szerepet játszott, hogy az alsó jövedelmi tizedbe tartozók jóval népesebb háztartásokban élnek, mint a gazdagabbak. A statisztikából emellett az is látszik, hogy a legfelső jövedelmi decilis igencsak elválik a többiektől:

©

Egy másik statisztika arra világít rá, hogy a jövedelmi ötödökre szétbontott magyarok az összjövedelemből mekkora aránnyal részesednek. A statisztikából az látható, hogy míg a legalsó jövedelmi ötöd részesedése 2009 óta folyamatosan csökken, addig a legfelsőé folyamatosan nőtt az utóbbi években (34,2-ről 37,2 százalékra):

©

A statisztikákból emellett kiderül, hogy az alsó jövedelmi csoportok száma nő, míg a középrétegekbe tartozók száma csökken, a felső rétegnél pedig komoly bővülés volt megfigyelhető:

©

A statisztikák szerint Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, ami 2,4 százalékponttal, azaz 241 ezer fővel alacsonyabb a 2012. évinél. Az egyes dimenziókat tekintve 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya, a munkaszegények aránya 0,3 és a súlyos anyagi deprivációban (a fogalomról itt írtunk bővebben) élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezer fővel több, mint a megelőző évben:

©

A szegénységi statisztikáknál az különösen szomorú, hogy valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Körükben 2013-ban az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb volt azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik:

©

A statisztikákból kiderül, hogy a magyarok több mint 36 százaléka nem engedheti meg magának, hogy áthívjon barátokat, ez a társas kapcsolatok fenntartásában is problémát okoz. De több mint 32 százalék mozira, sportra, színházra sem tud költeni:

©

A jövedelmi ötödökre lebontott fogyasztási statisztikáknál az látható, hogy a legalsó jövedelmi ötödnél a jövedelmek 56 százalék megy el a létfontosságú kiadásokra (lakásfenntartás, háztartási energia és élelmiszer, illetve alkoholmentes italok). A legfelső jövedelmi tizednél ez az arány 12 százalékponttal alacsonyabb:

©

A statisztikák között található egy olyan is, mely arra kérdézett rá az embereknél, hogy mennyire elégedettek életükkel, anyagi helyzetükkel. Nem meglepő módon a szegények egyáltalán nem elégedettek sem életükkel, sem anyagi helyzetükkel, a felsőbb jövedelmi tizedeknél ugyanakkor lényegesen javulnak a mutatók:

©

A KSH emellett közölte a Gini-együtthatót is, ez megmutatja, hogy a jövedelmük nagysága alapján sorba rendezett népesség, illetve az általuk birtokolt jövedelmi hányad kapcsolata hogyan alakul (0 a teljes egyenlőség, 100 a teljes egyenlőtlenség). Az EU átlagához képest e tekintetben jobban állunk (2012-ről 2013-ra a mutató szinte nem változott), ám a régióból több ország is előttünk található:

©