Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Kora reggel még 330,1-330,4 forint környékén mozgott egy euró ára, de délelőtt, amint kinyitottak Európa tőzsdéi, esni kezdett a forintárfolyam, és a gyengülés egész nap folyamatos volt. Késő délután, amikor a tőzsdezáráshoz közeledtünk, már 333,22 forintot is elkértek egy euróért.
A forint ennél gyengébb 2019. december 2-a óta nem volt. A tavaly novemberi történelmi mélypontról, 337,28-ról még visszaerősödött az árfolyam 328-ig, de az új évben újraindult a gyengülés is.
Elsőre logikusnak tűnik a gondolat, hogy az amerikai-iráni konfliktus miatti bizalmatlanság az oka annak, hogy a befektetők inkább a stabilabb, biztonságosabb devizákat választják, így a forint gyengül. Csakhogy miközben a forint 0,8 százalékkal lett napközben gyengébb, a cseh korona 0,1, a lengyel zloty pedig 0,3 százalékot vesztett az euróhoz képest az értékéből, vagyis nem csak a nemzetközi helyzet a magyar gyengülés oka, egyéb okokból sem kedvelik a befektetők most a forintot.
