szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az LMP-frakció aktív tiltakozása mellett, egy kényszerű szünet után fogadta el az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződést kihirdető törvényt. Ez alapján két új, legalább ezer megawattos blokk épülhet, ma még ismeretlen áron. A döntés fél évszázadra meghatározza a magyar energetika fejlesztési irányait.

Név szerinti szavazáson hagyta jóvá az Országgyűlés csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. A javaslatot - így az új atomerőmű építését - 256 képviselő támogatta, 29-en szavaztak ellene, és ketten tartózkodtak. A kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott a Jobbik-frakció döntő többsége is, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemet mondott, illetve Nyikos Lászlót, aki tartózkodott. Nemmel szavazott a Fideszből kilépett Ángyán József, és az a néhány LMP-s és MSZP-s, illetve független képviselő, aki jelen volt a teremben. A Jobbikból kilépett Lenhardt Balázs tartózkodott. Orbán Viktor kormányfő nem volt jelen a szavazáson.

A név szerinti szavazást néhány perc után sziréna hangja szakította meg: Szél Bernadett és Ertsey Katalin LMP-s képviselők zavarták meg ezen a módon a szavazás menetét. Az ellenzéki képviselők "Magyarország eladva és eladósítva", illetve "Nem leszünk orosz gyarmat" feliratú transzparenseket is feltartottak. Az elnöklő Jakab István utasítására a terembiztosi szolgálat próbálta tőlük elvenni a táblákat, de nem jártak sikerrel. Jakab javaslatára végül a parlament kizárta az ülésnap további részéről Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Ertsey Katalint és Lengyel Szilviát, majd a házbizottság rendkívüli ülése miatt szünetet kellett tartani.

Facebook / LMP

Szél és Ertsey a szünetben a karzatról kiabált a kézi hangosbeszélőkkel, de a teremszolgálat munkatársa ezeket elvette tőlük. Kövér László házelnök a szünetben az ATV-nek azt mondta: "Mit lehet szólni ennyi idiótához?". Kövér ugyanakkor a lehető legsúlyosabb büntetést javasolta a rendbontókkal szemben. A kényszerű szünet után az Országgyűlés folytatta a név szerinti szavazást, amely immár nagyobb incidens nélkül ért véget. Az LMP, az MSZP nagyobb része és a független képviselők java a második nekifutáskor már távol maradt a szavazástól.

Szél Bernadett a szavazás után, saját Facebook oldalán azt írta: az első megafon, amit használt, nem lemerült, hanem egy fideszes képviselő leöntötte "egy jó adag vízzel". A nála lévő  másik megafont pedig "végül Kövér nyúlta le az asztalomról, gyorsan átadta Cser-Palkovicsnak, aki viszont eltüntette". A képviselő szerint külön téma Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki bent volt a teremben, de a szavazáskor kiment, "magyarul elsunnyogta az egészet."

Stiller Ákos

A zárószavazás előtt a parlament többsége leszavazta az összes, ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványt, így vált lehetővé – az ülésnap elején elfogadott napirend-módosítás értelmében – a tervezettnél egy héttel korábban a zárószavazás.

Egy régi terv

A Magyar Villamos Művek (MVM) már 2007 nyarától dolgozott a bővítést megalapozó tanulmányokon. A bővítésre az elvi engedélyt az előző Országgyűlés adta meg 2009. március 30-án. Az erről szóló határozatot Gyurcsány Ferenc kormánya nyújtotta be, és nagy többséggel (330 igen szavazattal, 6 nemmel és 10 tartózkodással) támogatták az akkori kormánypártok, és az ellenzék is. A baloldali ellenzék azóta megváltoztatta a véleményét, és elutasítja a bővítést, legalábbis azt a módját, ahogy arról az Orbán-kormány megállapodott az orosz féllel. (Erről a folyamatról szól a korábban megjelent Paks II.: Gyurcsány pálfordulásától Orbán nagy üzletéig című összefoglalónk)

A Moszkvában, idén január 14-én aláírt szerződés alapján az együttműködés tárgya a paksi 5. és 6. blokk tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozik. Mindkét blokk legalább 1000 MW teljesítményű VVER típusú (a jelenleg is működő blokkokhoz hasonló) reaktor. A blokkokat egy, az orosz állami irányítás alatt álló (legalább 95 százalékban állami tulajdonú) szervezet építi, míg egy hasonlóan állami magyar szervezet (vélhetően a Magyar Villamos Művek) teljesíti a kötelezettségeket.

Paksi Atomerőmű

A megállapodás alapján az orosz fél húsz évig vállalja a Paks II. atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal történő ellátását, igaz, a megállapodás meghosszabbítható. A keletkező, nukleáris hulladéknak minősülő kiégett fűtőanyag-kazettákat kezelés céljából Oroszországba szállítják, ahol tárolják, vagy újrafeldolgozzák azokat. A húsz év elteltével viszont – áll a szerződésben – a kiégett kazettákat, vagy az újrafeldolgozás után maradt hulladékot visszaszállítják Magyarországra, itt kell gondoskodni a végleges elhelyezésükről.

Hiányzik a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”. A szerződést bármelyik fél egyoldalúan felmondhatja, elég egy írásos értesítést küldeni erről, egy évvel ez után az egyezmény megszűnik.

Az évszázad üzlete

A kormányfő a parlament hétfői ülésén nevetségesnek nevezte azt, hogy az atomenergia részarányának növelése áremelkedést okozna. Szerinte a két új blokk beüzemelésével 13 százalékkal csökkenthető a villamos energia ára. Azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor milyen adatokra támaszkodva jutott erre a következtetésre, hiszen a beruházással kapcsolatos összes lényegi információk tíz évig nem nyilvánosak (emiatt be is perelte a kormányt az Energiaklub).

A Greenpeace tiltakozó akciója az Országház előtt
Facebook / Greenpeace Hungary

A Fidesz vezetésében kering egy megvalósíthatósági tanulmány, erről azonban még csak beszélniük sem szabad azoknak, akik látták. A képviselőcsoport tagjainak csak annyit mondtak a legutóbbi kihelyezett frakcióülésen, hogy kilowattóránként 12-13 forintért lehet majd áramot termelni tartósan Pakson, ami meg fogja érni. De, hogy miért és hogyan, arról nem közöltek részleteket. Úgy tudjuk, semmilyen tájékoztatást nem adtak a hosszabb távú költségvetési hatásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes osztályain dolgozó szakértőknek sem.

A kormányzati magyarázatok szerint a bővítésre felvett, mintegy 10 milliárd euró orosz hitel költségei nem jelennek majd meg az áramárban, a törlesztést, így a beruházás költségeit a költségvetés állja majd. Ez azonban az európai uniós szabályok szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet, ezért – mint arról a hvg.hu már beszámolt – az Európai Bizottság hamarosan vizsgálatot indít az orosz-magyar szerződés "közbeszerzési vonatkozásai" ügyében.

A paksi bővítéssel kapcsolatos összes cikkünket megtalálja ezen a gyűjtőoldalon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

"Borzalmasan veszélyes" - az államfőhöz fordul a PM Paks miatt

A Párbeszéd Magyarországért arra kéri Áder Jánost, hogy ne írja alá a paksi erőmű bővítéséről szóló törvényt. Szabó Rebeka szerint nemcsak a törvény tartalma, hanem az az eljárás is borzasztó, ahogy megpróbálják "átnyomni" a parlamenten.

MTI Gazdaság

Paksi bővítés: megvan a hitelmegállapodás az oroszokkal

Sikerült megállapodnia szerdán Magyarországnak Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Varga Mihály szerint a szerződést néhány napon belül alá tudják írni.