Október 15-től gyakorlatilag minden nagyobb magyar banknak be kell vezetnie az úgynevezett alapszámlát – ez derül ki abból a kormányrendeletből, amely szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az alapszámla ötlete nem újdonság, a bankok önmaguktól is kínáltak már egy ideje ehhez hasonló konstrukciókat, de most megjött a kormány verziója is, ami kötelezővé teszi ezt. Az alapszámla ötletének lényege az, hogy csak alapszintű szolgáltatásokat nyújt, de cserébe elég olcsónak kell lennie ahhoz, megpróbálva rávenni azokat is a banki szolgáltatások igénybe vételére, akik eddig valamiért ódzkodtak tőle. Tipikus célcsoportnak számítanak például azok a nyugdíjasok, akiknek a postás kihozza a havi járandóságukat, és a pénzügyeik kezelésére nem kívánnak bankot igénybe venni – megspórolva maguknak az ezzel járó költségeket.

A rendelet alapján az alapszámla főbb jellemzői ezek lesznek:

• Minden hitelintézetnek nyújtania kell, amelyik képes fizetési számlákat kezelni.
• Az alapszámlához nem kapcsolható hitelkeret.
• A számlának csak egyetlen tulajdonosa lehet.
• A számlavezetési díj legfeljebb a múlt évi minimálbér 1,5 százaléka lehet – ez most 1575 forint.
• Ebben a díjban már benne van egy bankkártya költsége, havi két ATM készpénzfelvétel díja 150 ezer forintig, vagy egy banki készpénzfelvétel 50 ezer forintig, illetve négy átutalás 100 ezer forintig.
• A fenti limitek túllépése esetén a bank piaci díjakat számolhat fel.
• Ingyenes igénybevételre is lesz lehetőség.

A rendeletből két fontos dolog hiányzik, és emiatt egyelőre nem tiszta a kép arról, hogy milyen hatása lehet a piacra:

• Egyrészt nem világos, hogy az alapszámla kötelező lehet-e azoknak, akiknek még nincs banki kapcsolatuk, de jövedelemhez jutnak.
• Másrészt nem tudni, hogy kik kaphatják meg ingyenesen a szolgáltatást, vagyis az állam és/vagy az önkormányzat rászorultsági alapon milyen körtől vállalja át a havidíj megfizetését. Ezt ugyanis egy tárcaközi szakmai bizottság csak később határozza majd meg.

A dolog legfőbb érdekessége, hogy

az 1575 forintos plafon első látásra nagyon magasnak tűnik.

Ennél jóval olcsóbb, havi párszáz forintos díjú számlák is vannak bőven a piacon, igaz, ezeket úgy alkották meg, hogy az ügyfélnek bizonyos kötöttségeket vállalnia kell. Általánosságban pedig igaz, hogy a különböző ügyfélcsoportokra célzott termékei vannak a bankoknak, így például a nyugdíjasok számára is próbálnak olcsó megoldásokat kínálni – több-kevesebb sikerrel.

Túry Gergely

Az alapszámla egyébként uniós kezdeményezés, és a Bankszövetség már sokkal korábban önként átvette, mint ahogy a kormány rendelete megszületett. A szövetségi ajánlás 2012 elején készült el, és ehhez csatlakozva kezdték a magyar bankok bevezetni a terméket. Akkor szigorúbb korlátot állítottak be maguknak, mint most a kormány, hiszen a minimálbér 1,1 százalékában határozták meg a havidíjat.

A kötelező jelleg mellett– amint arról a hvg.hu-t az OTP Bank tájékoztatta – most az lesz a fő különbség, hogy a kormányzati verzióban konkrét tranzakciós limiteket határoztak meg.

„A kormányrendelet szövege szerint, a beszedéseket nem számítva 250 ezer forintnyi tranzakciót, valamint egy teljes értékű betéti kártyát kell legfeljebb havi 1575 forintért biztosítani. A tranzakciós illeték ezen a tranzakciós körön 1200 forint, ehhez jön hozzá a bankkártya költsége valamint az operációs költségek, tehát ha az ügyfelek élnek az alapszámlába foglalt lehetőségekkel, akkor nem tekinthető magasnak ez a díj” – közölte az OTP.

A legnagyobb magyar bank azt is elmondta, hogy az eddigi, önkéntesen meghatározott alapszámla iránt „korlátozott” volt az érdeklődés, mert „az egyéb számlák között az ügyfelek döntő többsége talált az igényeinek jobban megfelelő ajánlatot”.

A pénzintézet azt is hangsúlyozta megkeresésünkkor, hogy szerinte rendkívül rövid idő áll a bankok számára a törvényben foglalt előírások biztosítására.

„Ha az a szándéka a jogszabálynak, hogy az idősek körében biztonságosabbá tegye a pénzmozgást illetve a nyugdíjak kezelését, akkor támogatható a törekvés” – mondja Némethné Jankovics Györgyi, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke. A nyugdíjak összege nagy szórást mutat (minimális összege mindössze 28 ezer 500 forint), de

elég sokan lehetnek olyanok, akiknek nagy terhet jelentene egy 1575 forint közelébe kerülő számlavezetési díj.

Bár az is igaz, hogy a többség a postásnak is szokott valamennyit adni a kézbesítésért.

Képünk illusztráció

MTI / Krizsán Csaba

A NYOSZ elnöke szerint elfogadható megoldás lenne, ha a nyugdíjas létminimum, azaz körülbelül havi 80 ezer forint alatt lévők ingyenesen kaphatnák meg az alapszámlát.

Az idősebbek körében probléma lehet még az is, hogy a számlának nem lehet több tulajdonosa, mert közülük sokan helyhez, adott esetben ágyhoz vannak kötve. Náluk a postás helyett mindenképpen szükség lehet egy közvetítőre (családtagra vagy akár szociális munkásra), aki segít a pénzügyek intézésében – például egy meghatalmazással.

Az alapszámla mellett egyébként korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kardoskodott, ő az uniós ajánlásokra hivatkozva már akkor alapszámla párti volt, amikor a Fidesz frakció a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvétel ötletét bedobta - és végül az utóbbi valósult meg. A miniszter akkor (2013-ban) azt mondta, Magyarországon minden harmadik ember készpénzben veszi fel a fizetését, mert nincs bankszámlája.