A járvány miatt fegyverkezésre sem lesz pénz a világban
Rég nem látott szintre értek a védelmi költések a világon, ám a koronavírus miatt ez a trend jó eséllyel megfordul. Magyarország az utóbbi alól kivétel lehet, és ennek meg is lesz az ára.
A magyar katonáknak mindig készen kell állniuk a szabadság megvédésére – mondta az augusztus 20-ai tisztavatáson Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Ehhez most új eszközöket is kapnak, miután a valaha volt legnagyobb értékű magyar védelmi szerződést jelentették be a minap. A német Rheinmetall hadiipari vállalat 2 milliárd eurós befektetés árán, a magyar állammal vegyesvállalatot alapítva, itt fogja gyártani Lynx (azaz Hiúz) nevű gyalogsági harcjárművét.
A típus a Magyar Honvédségnél is csatasorba áll majd, eddig hiányzó képességeket pótolva, s újabb lépést téve azon NATO-kötelezettség teljesítése felé, mely szerint Magyarországnak egy úgynevezett nehézdandárral kell hozzájárulnia a közös védekezéshez. Az építendő üzem pontosabb helye és mérete nem ismert, ahogy az sem, hogy mikor indul a gyártás, az viszont valószínűsíthető, hogy exportra is jut majd a Lynxekből, amelyek iránt Ausztrália, Csehország, Katar és az USA is érdeklődik.
Harcjárművek gyártására közös vállalatot alapít a magyar kormány és a német Rheinmetall
A kormány elköteleződött amellett, hogy amerikai levegő-levegő rakétákkal szerelt norvég légvédelmi rendszert szerez be. Épp akkor, amikor az amerikai külügyminiszter látványosan mellőzte Magyarországot kelet-európai körútjából.
Nem sokkal korábban az is kiderült, hogy egymilliárd dollár értékben született megállapodás amerikai légvédelmi eszközök vásárlásáról, ami az eddigi legnagyobb, az Egyesült Államokkal tető alá hozott katonai beszerzés. Elsőre ez azért meghökkentő, mert korábban ennek az összegnek nagyjából a feléről szóló becslések láttak napvilágot (még korábban pedig még kevesebbről).
Mint az USA magyarországi nagykövetségén a HVG érdeklődésére tisztázták, a vásárlás két nagy elemre választható szét, és a washingtoni kormánynak ezek közül csak az egyikhez, a Külföldi Katonai Értékesítési (FMS) program keretében zajlóhoz van köze. Az ügylet másik lába közvetlen kereskedelmi ügylet, melynek során Magyarország magával a gyártóval bizniszel, teljes titoktartás mellett. A kettő együtt teszi ki a nagyjából egymilliárd dolláros cechet, amiért cserébe rakétákat, egyéb rendszerkomponenseket, kiképzést is kapnak a honvédek.