A térség Amazonja akar lenni a Mol

hvg360: A tavalyi visszaesés után már két számjegyű növekedésre számít idén a Mol, de arról a közgyűlés után is szó esett, hogy eltérő ütemű lehet a visszarendeződés. Milyen menetrenddel számol?

Ratatics Péter: Amikor a pandémia berobbant, az az életünk minden területét váratlanul érte. Ám amennyire egyszeri volt az a hatás, a kilábalás annyira eltérő tempóban fog végbemenni. Ha csak fő termékünk, az üzemanyagok fogyasztását próbáljuk előrevetíteni, ott is elmondható ez, kezdve mindjárt a légi közlekedéssel. Azt a repülőgép-üzemanyagot, amit nem tudunk értékesíteni, a dízelgyártásba kell visszakevernünk, itt tehát keletkezik egy többletkínálat, amit nekünk és a többi finomítónak is valahogy el kell adnia. A személygépjárművek üzemanyag-fogyasztása ezzel szemben gyorsan növekedhet, ami elsősorban a benzinértékesítés bővülését jelenti. A régióban tavaly is rengetegen megindultak, az országon belüli turizmus erősebb volt, mint a korábbi években, de még a regionális is meg tudott maradni: sokan utaztak Horvátországba, Ausztriába – idén nyáron is erre számítunk. A harmadik oldal a gazdaság által vezérelt dízelfogyasztás, ami egyrészt a teherforgalom, másrészt az ipari felhasználás növekedésével párhuzamosan alakul. Ez értelemszerűen még a 2019-es szint alatt van, de a kedvező finanszírozási lehetőségek vagy az EU által meghirdetett masszív helyreállítási és növekedési alap támogatásai segíthetik újraindítani a gazdaságot, így a dízelkereslet is jelentősen nőni fog – ennek a hatását leghamarabb a jövő év végén érezhetjük. Ezért bízunk abban, hogy másfél-két éves időhorizonton térünk vissza a 2019-es szintre, utána pedig további növekedésre számítunk.

Így költené el a kormány a válságkezelésre érkező hatezer milliárd forint EU-pénzt

Bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című tervezetet, amelyben leírták, mi mindenre szánná a kormány azt a pénzt, amit az EU válságkezelő programjából kap az ország. Átnéztük a listát, mi mindenre menne el a közel hatezer milliárd forint 2021 és 2026 között.

hvg360: Az uniós helyreállítási programban nagy szerepet kap a fenntarthatóság, a források harmadát ehhez köthető beruházásokra kell fordítani. Ez nem rontja a fosszilis energiapiac helyzetét?

R. P.: Ha nagyon egyszerűsíteni akarom: rontja. De, hogy ez a következő tíz vagy húsz évben történik-e meg, arról más az elképzelésem. Ha a fenntarthatóságot, a környezet általános állapotát nézzük, akkor a legnagyobb ellenségünk a CO2, ami fosszilis energiahordozók elégetése közben keletkezik a legnagyobb mennyiségben. Mondhatnánk azt, hogy az olajipari vállalatok általánosságban rosszak, de végül is egy fogyasztói igényt látunk el:

ma a felhasznált energia 84 százaléka fosszilis energiából származik a Földön. Ezt nem lehet egyik napról a másikra kiváltani.

A legzöldebbek akkor lehetnénk, ha holnap bezárnánk a finomítókat, viszont, ha ezt megtennénk, akkor reggel a pékségek nem tudnának kinyitni, a tömegközlekedés leállna – ma ez nem alternatíva.