Marci Shore, a Yale Egyetem neves eszmetörténész-professzora férjével, a szintén a Yale-en tanító történész Timothy Snyderrel és a filozófus Jason Stanley-vel együtt úgy döntött: kivándorol Kanadába, mert nem szeretne a trumpi Amerikában élni.
A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – közölte Gulyás Gergely. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. De ki lehet-e lépni egy olyan szerződésből, ami soha nem is lett a magyar jogrendszer része?
Súlyos hiba, hogy Orbán Viktor vörös szőnyeget terít az izraeli kormányfő lábai elé. Netanjahu túllép azon, hogy Orbán eszközként használja az antiszemitizmust is, amikor szavazatokat igyekszik szerezni. A Le Pen-ítélet utáni vita azt idézi, hogy amikor pár éve populisták kerültek hatalomra Magyarországon és Lengyelországban. Kína esélyt lát Trump kulturális forradalmában. Témák és vélemények a világsajtóból.
Veszélyes és kaotikus, amit Trump művel, amikor Amerika 1930-ban csinált ilyet, akkor súlyosbította a nagy világgazdasági válságot. A világlapok gyorsan reagáltak Trump vámháborújának újabb csatájára.
A választási kampány véghajráját idézi a belpolitika, holott még egy év van hátra a voksolásig. Orbán Viktor és stábja minden erővel igyekszik magához ragadni a kezdeményezést. Bár az a hír járja, hogy ennek a NER egyes oligarchái is áldozatul eshetnek, eddig csak ellenzéki aktivistát ért atrocitás. Ki nem kényszerített hibák sorozata és cinikus akciók a Fideszben, alakuló félelem a tiszásokban, elszabaduló indulatok az utcán.
Magyarország immunis a változásra, akik azt hitették el magukkal, hogy ez a föld valaha is kész lesz, valaha is normális ország lesz, délibábot kergetnek, szimpatikus álmodozók. Vélemény.
Valóságos magyar bestiárium, a tömegnek odavetett áldozatok, illiberális és autokrata barátokra épülő külpolitika, Dubaj és a lyukóvölgyi mélyszegénység. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Európának viszont igazi csapást jelentenek.
A büntetőintézkedéssel sújtott számlák, ingatlanok és ingóságok egy része később mentesítést kapott a korlátozás alól – tudta meg a HVG.
Alig két hónapon belül már a második cégét indítja el Fellegi Áron.
A háromszáz évvel ezelőtt, 1725. április 2-án született hírhedt szélhámos és nőcsábász a legkitűnőbb krónikása volt a hanyatlás és felemelkedés, a felvilágosodás és a szétzüllés századának. Minden idők egyik legnépszerűbb emlékirata lódításaival együtt is a leghitelesebb és legérzékletesebb leírása az akkori Európa udvarainak, szalonjainak, erkölcseinek. A nagy uralkodók, vezető politikusok környezetétől a legnyomorúságosabb rabságig, a mérgező pénzbőségtől a vészes pénzszűkéig a legeltérőbb színhelyeket, a legszélsőségesebb élethelyzeteket tárják fel ennek a sokféle tehetséggel megáldott, nagy tudású írónak, költőnek, tudósnak, szélhámosnak és besúgónak a művei. A szexuális élete viszont nem is volt olyan kirívóan intenzív, mint ahogy az a köztudatban él.
Tovább folytatódik a rendeleti kormányzás, aminek megvannak a maga komikus momentumai is, például a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendelték el, hogy az Energiaügyi Minisztériumhoz kerüljön az útlevélügyek intézése. A Duma Aktuál csapata azonban nemcsak erről beszélt, hanem arról is, hogyan pecsételte meg a Magyar Rádió épületének, azon belül is székház híres atombunkerének sorsát egy kiemelt jelentőségű beruházás. Így merült fel az a kérdés, hogy mi is lenne a sorsa a Békemenet első sorának egy világégésnél.
Jó ötlet volt, hogy a miniszterelnök zebrabőrbe bújt? Jól tette a köztársasági elnök, hogy megismételte a „szatyor fingos” fordulatot? Ezekről is kérdeztük Bőhm Kornél kommunikációs szakértőt.
Szombat Éva legújabb projektjét összefoglaló fotókönyve, az Echo in Delirium továbbra is a kortárs boldogságkeresés gyakorlatait dokumentálja, ezúttal az 1980-as és főleg az 1990-es éveket megidéző nosztalgiát helyezve a középpontba.
Az orosz–ukrán háború egyik fő műveleti központja nem Kijevben volt, még csak nem is Ukrajnában, hanem egy németországi amerikai katonai támaszponton, a hesseni Wiesbadenben.
Stephen Walt harvardi professzor szerint az amerikai elnök politikáját két ösztön vezérli, és ennek megvannak a következményei. A Die Zeitnek adott interjúban Walt elmagyarázza azt is, miért hiszi, hogy Putyin nem akar újabb háborút.
Az utolsó pillanatban sem tiszta, pontosan milyen viszontvámrendszert fog bejelenteni magyar idő szerint szerda este Donald Trump amerikai elnök. Közgazdászok mindenesetre lemodellezték a legrosszabb forgatókönyvet, aszerint a vámok még nagyobbak lehetnek, mint amelyek tovább súlyosbították a nagy gazdasági világválságot és világkereskedelmi féket, GDP-krachot és inflációvágtát hoztak. De ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, az egész világnak Trumppá kellene válnia.
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök feltárása, a mediterrán térségben zajló embercsempészet és emberkereskedelem, a Észak-Oszétiában elkövetett háborús bűnök ügye is a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt van – a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjámin Netanjáhú ellen kiadott elfogató parancsot.
Az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával foglalkozott több európai lap.
Trump halottnak akarja látni Európát. Az amerikai Szenátus sújtsa szigorú szankciókkal Oroszországot, mert Putyin csak a bolondját járatja Trumppal. Putyin ideges, főként, miután Moszkvában felrobbantották az autóját. Engedjék indulni Le Pent az elnökválasztáson, mert bár a bűnösnek lakolnia kell, ennek nem ihatja meg a levét a demokrácia. Témák és vélemények a világsajtóból.
