Nem a tudatlan ember a legkártékonyabb, hanem az, aki tévedésből hiszi azt magáról, hogy okos. Márpedig az autósok nagy része jobb sofőrnek hiszi magát a többieknél, a cégvezetők pedig sokkal nagyobb eséllyel állítják földbe a vállalatukat, ha úgy érzik, hogy mindenhez értenek. Rémes eredményekhez vezethet, ha az ember rosszul méri fel, mekkora a tudása, de azért tenni is lehet ez ellen.
Vakarhatják a fejüket a bankoknál, miután a kormányzati szándék szerint minden településre pénzkiadó automatát kell telepíteni. A részletek az újonnan megjelent törvényjavaslat fényében is kidolgozásra várnak a gazdasági tárca részéről, az viszont kérdés: az általános kártyaelfogadás mellett miért olyan fontos, hogy minden faluban rozsdásodjon egy ATM.
Orbán Viktor rengeteget köszönhet az izraeli miniszterelnöknek az elszigeteltségből való kitöréstől a Pegasus szoftverig. Netanjahut azonban ugyanazért támogatja, amiért a Balkán gyújtogatóit: nem országokkal, hanem azok – többnyire illiberális-autokrata – politikusaival ápol jó viszonyt. A szájkarate és Trump eljövetele ellenére Orbán külpolitikai húzásaival csak egyre jelentéktelenebbé válik.
Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.
Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai hadiipar felpörgetésére, valamint az USA-tól függés csökkentésére.
Mindenki jó színben legyen feltüntetve a mobillal készült fotókon – erre ad esélyt egy kínai technológiai újítás különböző bőrszínnel, azokon belül is mindenféle bőrtónussal rendelkező emberek széles köreinek.
Először írt indiai történész tudományos könyvet Közép- és Kelet-Európáról. Rakesh Batabyal az 1989-90-es rendszerváltás utáni évtizedek változásait tekinti át. Batabyalt annak idején egy amerikai történész Romániáról szóló munkája inspirálta arra, hogy a térséggel foglalkozzon, Magyarországon a politikán túl különösen a filmművészet és az irodalom ragadta meg.
Lehet-e hazafias európai, aki Donald Trumpnak drukkol? Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója szerint nem, és ezért az európai szélsőjobbnak egyre kevesebb lehetősége lesz a kertelésre.
Néhány autótól akár többezres flottákig is kiszolgálják a vállalatokat az üzemanyagkártyát kínáló cégek. Tankoláson kívül ezek a kártyák útdíjfizetéstől a kamionmosásig sok mindenre alkalmasak.
Óriási politikai vihart kavar Franciaországban, hogy a sikkasztásért elítélt Marine Le Pen valószínűleg nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson. A globális szélsőjobb máris baloldali beavatkozással vádolta a bíróságot.
Sok megbeszélnivalója van Budapesten a magyar és az izraeli miniszterelnöknek a Der Standard munkatársa szerint.
Jeles professzorok szerint az USA elveszíti a világ felosztásáért zajló versenyt – ennek persze a grönlandi blamázs csak egy része. Nemzetközi lapszeme.
Jobb híján továbbra is amerikai dollárban számolva, újabb történelmi csúcson van az arany ára – már megint. De mi a helyzet a digitális arannyal, a felvilágosult emberek jövőbeli jólétének forrásával, aminek algoritmikus okokból felülről olyan korlátos a kínálata, hogy a pénzszaporító, a világ devizáit szétinfláló elvetemült jegybankárok is attól koldulnak?
A bankok elkényelmesedtek, a döntéshozók használhatatlan ötletekkel próbálják megújítani a fizetést vagy a készpénzhasználatot igyekeznek visszahozni. Eközben olyan rendszerekre hagyatkozunk, amelyek drágák, és ha egyik pillanatról a másikra eltűnnének, nem lenne mivel lecserélni őket. Mi lehet a megoldás? A zágrábi Money Motion konferencián a nyitó előadást tartó Gauder Milánnal beszélgettünk, akinek a nevéhez az érintésmentes fizetés elterjesztése köthető.
A Die Zeit szerzője szerint Donald Trump többet tett az európai védelmi és biztonsági szövetségért, mint az utóbbi 20 évben bárki. Ugyanez a logika működhet az amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikájával kapcsolatban is. A Spiegel eközben arról ír, hogy Európa két gázimperialista fogságában vergődik.
Az egykori párbajtőrvívó olimpikon 2010 óta dolgozott a cégnél.
A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét, hidakat lezárni nem normális dolog – mondta Orbán Viktor az Erzsébet híd, majd több másik budapesti híd forgalmát megbénító múlt keddi tüntetésről. A szokásos közrádiós interjúban pedig azt is belengette, hogy ha folytatódnak a „hídfoglalós” demonstrációk, akkor a gyülekezési jog további korlátozásától sem riad vissza. Pedig volt idő, amikor még ő is megengedőbb volt a tiltakozások ezen formájával.
Nem csupán Franciaországot, hanem a világsajtót is felbolygatta, hogy a bíróság sikkasztás bűnében elmarasztalta a szélsőjobboldal vezetőjét, Marine Le Pent.
A felgyülemlett indulatokat egyre nehezebb kanalizálni, mert az emberek naponta belelátnak egy-egy NER-hazafi zsúfolt kamrájába. Lehet utálni a Spart, a bankokat, de még inkább kezd ömleni a harag a kivagyi és könyöklő, vagyonával hencegő helyi kiskirályokra. A Fidesz közben kapkodni kezdett, egyik mentő ötlete okozza a következő lánggócot – értékeli a helyzetet Tamás Ervin.
Amerika veszíthet, miután példátlan módon korlátozzák a szabad tudományos kutatást az USA-ban. De vajon Európa nyerhet-e? A hiedelmeken alapuló intézkedések egyik fő áldozata a Covid-oltásról ismert mRNS-kutatás, a rákgyógyítás egyik ígéretes terepe. Magyar tudósok értékelték a HVG-nek mindazt, ami Amerikában történik.
