Nemzetközi lapszemle: Vége a szélsőjobboldali populisták elleni tűzfalnak az EU-ban
Az FPÖ és az európai politika viszonya, Donald Trump hatalomra kerülése és az AfD világképe a világsajtó fókuszában. Válogatásunk.
Hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Polyák Gábor: A hazudozás és a gyűlölködés szabadsága
Mi a szólásszabadság, hol húzódnak a határai, és mikortól beszélhetünk cenzúráról?
Nagy Gábor: Az év nagy játszmájában mindenki Trump lapjaira kíváncsi
Aduk, betlik, hamiskártyások – globálisan és lokálisan. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
The New York Times-vendégkommentár: Amerikának nem szabad az orbáni utat követnie
Trump alatt alva járva támolyoghat az autokráciába az USA. De meg is lehet ezt előzni.
A német választás megmutathatja, mennyire kell Európának rettegnie Elon Musktól
Donald Trump elnöki eskütételével Elon Musk politikussá válása is lezárul. A világ leggazdagabb embere az általa épített rakétákat idéző sebességgel igyekszik megváltoztatni az internetes kommunikáció terepét és szabályait, hogy érdeke és víziója szerint formálja át Amerikát és Európát.
Empyreum és Megvető: egyszerre két kiadóval lép ki a könyv-, illetve a társasjátékpiacra Puzsér Róbert és üzlettársa
Üzletpolitikájuk olyan, hogy ne kelljen külső tőkére támaszkodniuk. Szerzőiknek a legmagasabb jogdíjakat ígérik.
Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
Nem váltogatjuk a művészeket úgy, mint a divatot – jubileumi beszélgetés a Knoll Galéria vezetőivel
A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.
A német szélsőjobb programját akár a Karmelitában is írhatták volna, mégsem közeledik a Fidesz az AfD-hez
Szívhang, migráció, készpénz, szélturbinák, adók, EU és Oroszország. Sok közös témája van a német szélsőjobboldalnak és a Fidesznek, mégsincs semmilyen nyilvános közeledés a két párt között. Miért?
A párválasztásban ritkán vizsgálják, pedig van szerepe: a szókincs
A partnerválasztást különböző tudományágak szempontjából lehet tanulmányozni, ilyen például a pszichológia, a szociológia vagy a közgazdaságtan. A nyelvi szempontokkal viszont eddig keveset foglalkoztak. Mint kiderült: rejteget érdekességeket.
Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
Világmegváltásból a pusztulat felé kanyarodik el az üzleti világ
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
A leköszönő amerikai külügyminiszter és védelmi miniszter a New York Timesban: Putyin terve egyáltalán nem a békét szolgálja
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ezért viheti el láthatásra a gyerekét Péter, aki gyermekpornográfia miatt került a hatóságok látókörébe
Az elmúlt években a szülők közötti gyermekfelügyeletért zajló bírósági harcok egyik visszatérő eleme lett a gyermekpornográfiával, illetve pedofíliával való vádaskodás. De mi van akkor, ha egy apa tényleg a hatóságok látókörébe kerül gyermekpornográfia miatt? Általános gyakorlat a bíróságoknál, hogy amíg a szülőt jogerősen el nem ítélik, addig az ártatlanság vélelmére hivatkozva szoros kapcsolatot tarthat a gyerekével. Akkor is, ha az ügy gyermekpornográfiáról szól.
Hans Rauscher: Ausztriában minden az orbáni forgatókönyv alapján zajlik majd
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
„Nem fogadják a fizetését vagy a találmánya díját” – Rogán és üzletfelei számláit akár meg is szüntethetik a bankok
Egy szankciósértés szerte a világon egy bank ellehetetlenülését okozhatja – akár Szingapúrban, ahol azt sem tudják, hogy létezik Rogán Antal nevű ember. A szankciók betartatásáért felelős intézmények, mint nálunk az MNB, az ország egész pénzügyi rendszerét veszélyeztetik külföldön, ha nem lépnek úgy, ahogy kell.
Beláthatatlanul széles üzleti körre hozhatták rá a frászt a Rogán Antal elleni amerikai szankciók
Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.
Orbán Viktor szivárogtató testvére is elnyert egy paksi tendert
Nem ebből fog meggazdagodni.
Trevor Milton, a csaló, aki tövig nyomta az elektromos kamion nem létező gázpedálját
Az elektromos kamionokat ígérő Nikola alapítója, Trevor Milton olyan meggyőzően túlozta el még semmit sem gyártó startupja eredményeit, hogy a Tesla potenciális riválisaként már a General Motors és a British Petrol is komoly üzletekbe kezdett vele. Cégét a Covid alatt tőzsdére vitte, ahol néhány hét alatt többre értékelték, mint a patinás Fordot. A lufi azonban hamar kipukkadt. Milton szerint viszont a Tesla és a GM csatájának áldozata lett, miközben ő csak jót akart. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
