Aszteroida közelít a Föld felé
Elszáguld a Föld mellett hétfőn egy aszteroida, amely közép-európai idő szerint 15 óra 26 perckor "merészkedik" a legközelebb, mindössze tizenkétezer kilométerre bolygónkhoz - jelentették be az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei, akik szerint a kisbolygó nem jelent veszélyt.
A 2011 MD katalógusjelű kisbolygót szerdán vették észre a csillagászok a Föld-súroló objektumok után kutató LINEAR (Lincoln Near Earth Asteroid Research) program, az Új-Mexikóban telepített robotteleszkóp-páros révén - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A kisbolygó átmérője 9-30 méter. A NASA Föld-súroló objektumokat kutató részlege szerint ekkora méretű aszteroida hatévente kerülhet bolygónk közelébe. "Teljesen kizárt, hogy a 2011 MD katalógusjelű aszteroida becsapódjon a Földbe. Amennyiben a kéretlen látogató a légkörbe kerülne, akkor sem érné el bolygónk felszínét. Az átmérője 10 méter körül lehet, a 25 méternél kisebb aszteroidák széttöredeznek a légkörbe érve, s nem okoznak kárt" - magyarázták a NASA aszteroida-megfigyelő szolgálatának szakemberei.
Bár a 2011 MD katalógusjelű kisbolygó igen közel kerül a Földhöz, új rekordot mégsem sikerül felállítani. A csúcstartó a 2011 CO1 katalógusjelű aszteroida, amely ez év február 4-én mindössze 5471 kilométerre közelítette meg bolygónkat. A 2011 MD, mielőtt a legkisebb távolságra közelítené meg a Földet, néhány órán át akár nem túl nagy amatőrtávcsövek segítségével is megfigyelhető lesz. Az aszteroida megfigyelése ennek ellenére nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen 250-szer halványabb, mint a legkevésbé fényes csillag.
A Föld gravitációja éles pályamódosításra készteti az aszteroidát, amely az úgynevezett geoszinkron pályán keringő műholdak között száguld el, az ütközés valószínűsége viszont igen csekély. A geoszinkron pálya a Föld forgásával megegyező irányban haladó pálya, amely keringési periódusa 23 óra, 56 perc, 4 másodperc. Egy geoszinkron pályán lévő műhold a Föld rögzített földrajzi hosszúsága fölött látszik, melytől szabályos kitérésekkel északi és déli irányban eltér. A Föld adott pontja felett minden nap ugyanabban az időpontban ugyanabba az égi pozícióba visszatérni látszik.