Nincs cappuccino délelőtt 11 után!
Eszpresszó, tejhab, a tejhab tetejére egy kevés fahéj vagy csokoládé reszelék, és már kész is. Egyszerűen hangzik, ugye? De mi kell a tökéletes cappuccinóhoz, és hogyan fejlődött ez a sokak által kedvelt kávéfajta azzá, ahogy ma ismerjük?
Hogy bepillantást nyerjünk a capuccino kialakulásának történetébe, utazzunk vissza néhány száz évet az időben. A kávé a 16. században, a virágzó velencei kereskedelemnek köszönhetően, a Közel-Keletről érkezett Európába. Az eleinte „iszlám italnak” bélyegzett fekete leves azután vált széleskörűen elfogadottá, hogy VIII. Kelemen pápa 1600-ban keresztény itallá nyilvánította, ami egyúttal a kávé betiltását szorgalmazó mozgalmakat is lecsendesítette.
Kávézás Európában
Egyes feljegyzések arra utalnak, hogy az első kávéházak 1629-ben, Velencében nyitottak meg, de a hivatalosan legelső európai kávéházként nyilvántartott létesítmény 1645-ben, Rómában kezdett el üzemelni. Bár Angliára viszonylag kevesen szoktak a kávézás őshazájaként gondolni, Londonban és Oxfordban már 1652-ben felbukkantak az első kávéházak. A szintén oxfordi székhelyű Queen’s Lane Coffe House 1654-es alapítása óta zavartalanul és szünet nélkül szervírozza a csészényi élénkítőket, és töretlen népszerűségnek örvend mind az oxfordi diákok, mind a turisták körében.
Érdekes módon a kávéfiltert is Angliának köszönhetjük. Egészen a XVIII. század második feléig a török hódoltság idején elterjedt kávékészítési hagyományok uralkodtak a kontinensen – vagyis a kávéval vegyített víz egyvelegének felforralása, opcionálisan hozzáadott cukorral -, ám a kávézás angol úttörői Európa segítségére siettek, és a mai eszközökhöz képest meglehetősen kezdetleges szűrőikkel merőben új irányba terelték a kávékészítési metódusokat.
Egy 1783-ra datálható városi legenda szerint a patinás kávétradíciókkal büszkélkedő Bécs első kávéházát az 1683. szeptember 12-én megvívott kahlenbergi csata lengyel hőse, Jerzy Franciszek Kulczyki nyitotta meg. Ez a városi legenda később még egy fejezettel bővült, amely már egy jelentősebb innovációt, a kávé tejjel való felszolgálását is Kulczykinek tulajdonította. Ezzel szemben a hivatalosan elfogadott történet úgy szól, az osztrák főváros legelső kávéházát egy örmény kereskedő, Johannes Theodat (aki Johannes Diodato néven is ismert) indította el 1685-ben.
A cappuccino születése
Bár az első bécsi kávéház eredettörténete némiképp homályos, ahhoz szemernyi kétség sem férhet, hogy a cappuccino gyökerei az osztrák fővárosból erednek, ugyanis innen származik a cappuccino őseként aposztrofálható kapucíner, amely az 1700-as években, Bécsből indulva kéredzkedett be az Osztrák-Magyar Monarchia kávéházaiba. A kapucíner alapja a közepesen pörkölt babkávéból főzött feketekávé (ezt a pörkölési módszert bécsi pörkölésként emlegetik), amelyet kakaóporral megszórt, édes tejszínhab koronáz. Maga az elnevezés onnan ered, hogy a tejszínhabbal keveredő feketekávé a kapucinus szerzetesek csuhájának mélybarna árnyalatában pompázik.
A cappuccino „prototípusa” nem köthető egyetlen konkrét személyhez vagy helyszínhez, bár megszületésének és széleskörű elterjedésének legfőbb katalizátora a torinói illetőségű feltaláló, Angelo Moriondo nevéhez fűződő eszpresszó kávéfőző volt. Ki tudja, milyen elhatározásból, de Moriondo nem engedte, hogy találmánya a tömegtermelés karmai közé kerüljön, és néhány, saját kezűleg eszkábált gépét féltve őrizgette a műhelyében. 17 évvel később, 1901-ben, Moriondo masináját a milánói Luigi Bezzera olyan újításokkal egészítette ki, amelyek jelentősen felgyorsították és leegyszerűsítették a kávéfőzési folyamatot, és ezzel újdonsült lendületet adtak az európai kávéház kultúrának.
A legelső cappuccinóval az 1930-as években, Észak-Olaszországban találkozhatunk. A bécsi kapucíner becézett változatát eleinte – csakúgy, mint az osztrák elődöt – fahéjjal vagy kakaóporral megszórt tejszínhabbal szolgálták fel. Az egyetlen különbséget az jelentette, hogy a cappuccino alapkomponense a tradicionális olasz eszpresszó volt. Az enyhén habosított forró tej és a tejhab későbbi újítások voltak, a 30-as éveket követő évtizedek során rengeteget változott, fejlődött a cappuccino.
Nincs cappuccino délelőtt 11 után!
Az egyre több változat és elkészítési mód megjelenése mellett egyvalami azonban változatlan maradt: a dél-olasz capuccino-etikett előírja, hogy vendégünket soha ne kínáljuk meg ezzel az itallal délelőtt 11 után. Ennek a számunkra furcsa szokásnak egészen egyszerű oka van: az olaszok étkezésként tekintenek a tejfogyasztásra is. A hagyomány szerint ha evés után bármilyen formában tejet fogyasztunk, azzal megterheljük a gyomrunkat, és hátráltatjuk az emésztést. Ebből adódóan egyrészt 11 óra után nem javasolják a cappucinózást, másrészt pedig egy munkába menet vagy otthon, ébredés után bedobott cappucino az ő felfogásukban teljes értékű reggelinek számít. Ha mégis fogyasztanak mellé valamit, általában valamilyen könnyű, édes péksütemény kerül a tányérra. A kevésbé turistás helyeken olyannyira komolyan veszik a kávé tradíciókat, hogy a nem megfelelő napszakban rendelt cappuccino felszolgálását – „a vendég egészsége érdekében” – meg is tagadhatják.
Mi kell a tökéletes cappuccinóhoz?
Napjainkban a két legelterjedtebb cappuccino típus a cappuccino chiaro és a cappuccino scuro - előbbi enyhén habosított, utóbbi pedig habosabb tejjel készül. Mindkettőhöz elsősorban minőségi hozzávalók kellenek – kávé és hideg tej, fahéj vagy minőségi csokoládé -, másodsorban egy jó kávégép egy olyan tejhabosító, amely biztosítja az autentikus olaszos cappuccino lágy, krémes textúráját. Egyesek szentül hiszik, hogy az ideális cappuccino elkészítése házilag kivitelezhetetlen, ám ez nem több puszta hiedelemnél. Csupán a megfelelő kávégépet kell megtalálnunk hozzá, mellyel – szakítva a dél-olasz hagyományokkal – akár 11 óra után is bátran elkészíthetjük a tökéletes cappuccinót.
Milyen az ideális kávégép? |
Könnyedén hozza az olasz kávéhagyományokhoz illő színvonalat, alkalmazkodik a kor technológiai követelményeihez, valamint sokoldalúságával, személyre szabhatóságával megkönnyíti az életünket és egyedi kávékészítési élményt nyújt. A családi tulajdonú olasz De’Longhi újgenerációs csúcsmodellje, a PrimaDonna Elite a fenti feltételek mindegyikének megfelel. A LatteCrema System tejhabosító rendszerével olyan cappuccinót készíthetünk, amelynek még a dél-olaszok is csodájára járnának. A színes érintőképernyőn egyetlen mozdulattal kiválaszthatjuk a kívánt kávétípust, saját recepteket adhatunk hozzá a gyári opciókhoz (az eszpresszótól kezdve a latte macchiatón át egészen a forró csokiig), és egyéni kávé preferenciáknak megfelelően személyre szabhatunk 6 felhasználói profilt, vagyis a PrimaDonna Elite nem csupán otthoni, de munkahelyi használatra is ideális. A technológiai repertoárt egy okostelefonos alkalmazás teszi teljessé, amely a személyre szabhatóság mellett a gép karbantartásában is segít. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a De'Longhi közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
