Ha ezeket betartja, felére csökkentheti ökológiai lábnyomát
Aki figyelemmel követi a híreket, annak bizonyára nem újdonság, mennyire kritikus állapotban van bolygónk az emberi felelőtlenségnek köszönhetően. A sarkvidéki jégtakaró egyre vékonyodik, az óceánok vízszintje emelkedik, a klímaváltozás miatt pedig egyre gyakoribbak a rendkívüli erejű viharok, mint például az USA keleti partján pusztító Florence hurrikán.
A jó hír, hogy néhány apró életmódbeli változtatással mi magunk is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez, ráadásul ehhez sok esetben tényleg nem kell komolyabb erőfeszítéseket tennünk, csupán a régi szokásainkon kell minimálisan változtatni. Az alábbiakban adunk néhány tippet, hogy mit és hogyan csináljunk másként.
Le a műanyagokkal!
Az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration adatai szerint már öt évvel ezelőtt is évente mintegy 299 millió tonna műanyagot gyártott az emberiség. Ez 4 százalékkal több mint egy évvel korábban, a termelés pedig azóta is minden évben növekedett. Ennek eredményeképpen évente több mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Ahhoz, hogy ez a mennyiség csökkenjen, ideje száműznünk a rengeteg plasztikot háztartásunkból.
Ehhez ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre: nejlonszatyor helyett például választhatunk újrahasznosított papírzacskót, esetleg valamilyen textiltáskát, amely nem fog elszakadni, ha valami nehezebb dolgot teszünk bele, ráadásul válogathatunk is a különböző trendi minták közül. A műanyag ételdobozokat is újrahasznosíthatjuk, ha pedig már végképp használhatatlanná válnak, ruházzunk be üvegből készült tárolóedényekre. Ezek ugyan valamivel nehezebbek, de lényegesen tartósabbak – és nem utolsósorban könnyebben tisztíthatóak –, mint a néhány használat után már nem túl gusztusos műanyagok.
Felejtsük el a szívószálakat is, vagy ha mindenképpen ragaszkodunk hozzá, vásároljunk bambuszból vagy fémből készült, újrafelhasználható változatot. A műanyag ásványvizes palackok helyett pedig váltsunk kulacsra – ma már ebből is számtalan, különféle színű és divatos mintájú darabot szerezhetünk be. Sőt, ha egy mód van rá, a szénsavmentes ásványvizet is cseréljük csapvízre: az ország legnagyobb részén ugyanis kiváló minőségű ivóvíz áll rendelkezésünkre. Ha valaki ebben mégsem bízik, egy víztisztító vagy vízlágyító berendezéssel tovább javíthatja az ivóvíz minőségét.
Ha csak a háztartási műanyaghulladék felét sikerül kiiktatnunk, ezzel évente körülbelül 1,2 tonna (!) szén-dioxid kibocsátástól kímélhetjük meg a bolygót.
Spóroljunk a vízzel!
A tiszta víz óriási érték, és egyre értékesebb lesz, ahogy a klímaváltozás következtében egyre nagyobb területeken pusztítanak majd súlyos aszályok. Ez a Kárpát-medencét is érinteni fogja, így már most érdemes nekiállni úgy átalakítani a háztartásunkat, hogy lehetőleg minél kevesebb vizet használjunk, és ha lehet, egyáltalán ne pazaroljunk. Egy jó trükk a mosogatáshoz: ahelyett, hogy folyamatosan folyatnánk a vizet, fogjunk két lavórt, az egyikbe eresszünk szappanos, a másikba sima meleg vizet (ahol kétmedencés mosogatótálca van, ott természetesen nem lesz szükség lavórra sem). Az előbbiben mossuk le a szennyeződéseket, míg az utóbbival öblítsük tisztára az edényeket. A végén –ha természetes anyagokból készült mosogatószert használtunk – a mosóvizet nyugodtan öntsük a növényeinkre, így az öntözővízzel is spóroltunk.
A tisztálkodás során is gondolhatunk a környezetre: 5 perc zuhanyozás ugyanis bőven elég egy alapos tisztálkodáshoz. A fürdés kezdetekor indítsuk el a kedvenc zeneszámunkat, így nagyjából tudni fogjuk, mikor kell befejeznünk a mosakodást.
Ha 10 perc helyett csak 5 percig zuhanyozunk, ezzel alkalmanként körülbelül 1 kilogramm szén-dioxidot takaríthatunk meg.
Ne dobjuk ki az élelmiszer-hulladékot!
Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb ételmaradékot termeljünk háztartásunkban. Készítsünk bevásárlólistát, hogy ne vegyünk meg felesleges termékeket, amit pedig nem tudunk időben elfogyasztani, azt igyekezzünk feldolgozni, vagy fagyasszuk le.
Persze a konyhában mindig marad némi hulladék, zöldséghéj, kávézacc és hasonlók. Mielőtt kidobnánk ezeket, jó, ha tudjuk, hogy minden kidobott kiló élelmiszerből közel 4 kiló szén-dioxid keletkezik! Ha kertesházban élünk, ássunk komposztgödröt, vagy vásároljunk egy komposzt készítésére alkalmas hordót, tárolót. A virágaink, növényeink, de a konyhakertünk is meg fogja köszönni a természetes „trágyát”. Ha társasházban élünk, akkor is használhatjuk a kávézaccot például a balkonládák, virágcserepek földjének dúsításához, így ennyivel is kevesebb szemetet termelünk.
Éljen a fenntartható öltözködés!
A bevásárlóközpontokban, plázákban egymás után sorjáznak az úgynevezett fast fashion márkák üzletei, ahol mindig a legújabb trendeknek megfelelő, elérhető árú ruhákban pózolnak a próbababák. Ez könnyen vásárlásra csábíthat, azonban ennek megvan az ára, nem csak anyagiakban, de környezeti terhelésben is. A legtöbb ilyen márka termékei ugyanis jellemzően valamelyik ázsiai országban készülnek, tehát már az ideszállításukhoz is rengeteg üzemanyag elégetésére van szükség, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy hány ilyen márka dolgoztatja embertelen körülmények között a varrodáiban dolgozókat. A fast fashion termékek ezen felül nem is túl tartósak, a legtöbbjük jó, ha a következő évig kihúzza.
Aki viszont környezettudatosan szeretne ruházkodni, ma már több lehetőségből is választhat. Egyrészt ott vannak a second hand üzletek, ahol sokszor kiváló minőségű, sőt, akár luxusmárkák termékeire is lecsaphatunk az eredeti ár töredékéért. Persze, ezek használt ruhák, de sokszor még így is tartósabbak, mint a fast fashion brandek árucikkei. Aki viszont ragaszkodik a „vadonatúj ruhák érzéséhez”, ma már számos olyan márkából választhat, amelyek kifejezetten a fenntarthatóságot és a fair trade elveit állítják a középpontba.
Minden kilónyi újrahasznosított ruházattal körülbelül dupla annyi szén-dioxid kibocsátástól óvjuk meg a Földet.
Gondoljunk a környezetre közlekedés közben is!
Mivel cikkünk apropója az Autómentes Világnap, adunk néhány tippet a fenntartható közlekedéshez is. Ha lehet, használjunk tömegközlekedést (és ne csak ezen az egy napon), ezzel is tovább csökkentve a károsanyag-kibocsátásunkat. Ha mégis autóba kell ülni, igyekezzünk minél több utassal tenni ezt. Ha pedig közlekedés közben szeretnénk tenni az egészségünkért is, pattanjunk biciklire! Szerencsére ma már egyre több a városi biciklista, így számos helyen kerekezhetünk jó minőségű bicikliutakon. Ha ódzkodunk a nagyvárosi bringázástól, szerezzük be a Volvo által, kifejezetten a bringások biztonsága érdekében kifejlesztett Life Paint nevű spray-t (néhány ezer forintért online rendelhető, de a nagyobb biciklisboltokban is be lehet szerezni), amelyet csak a ruhára kell fújni, ahol foszforeszkáló réteget képez, miközben nem hagy foltot és könnyen kimosható. így az autósok már messziről észrevehetnek bennünket az úton.
A fenti tippek megfogadásával mindannyian hatékonyan hozzájárulhatunk a környezet védelméhez és a fenntarthatósághoz. Ne feledjük: senki sem tud mindent megtenni, de mindenki tehet valamit a cél elérése érdekében!
A tartalom a Volvo megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
