Több mint 48 ezer kilométer út épült mindössze három év alatt a brazil esőerdőben - állapította meg térképek és műholdfelvételek elemzésével egy brit tanulmány. Noha az utak Dél-Amerika leghatalmasabb országa területének csak a töredékét jelentik, az őserdő élővilágára gyakorolt hatásuk mégis óriási lehet. A londoni Imperial College kutatói ezért közúti térképek és műholdfelvételek segítségével tanulmányozták az Amazonas-vidék útépítéseinek hatásait - adta hírül a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Regional Environmental Change című szaklapban megjelent kutatás eredményeit. 

A jelentés szerint évente körülbelül 17 ezer kilométer út épült Brazíliában 2004 és 2007 között. Nem meglepő, hogy az újonnan benépesült térségekben és a gazdasági fellendülés körzeteiben növekedett a leggyorsabban a szárazföldi közlekedési hálózat. Lehetséges, hogy az útépítési láz nagyban hozzájárul a Föld egyik legsokszínűbb élővilágának otthont adó esőerdő pusztulásához. Rob Ewers, az Imperial College tudósa, a tanulmány egyik szerzője közleményében azt írta, ha megismerik, merre és milyen sebességgel épülnek az utak, az előre jelezheti a jövőbeli erdőirtások helyét is. Az aszfaltutak építése nemcsak fák kivágását jelenti, hanem befolyásolja a levegő és a talaj hőmérsékletének és nedvességtartalmának változását, valamint az állatok mozgását is - hangsúlyozta a szakértő.

Korábbi kutatások szerint bizonyos úthálózati alakzatok fenntarthatóbbnak bizonyultak más formáknál. Egy 2011-es tanulmány kimutatta, a halszálkát mintázó hálózat esetében az utak olyan távol épülhetnek egymástól, hogy a vadon és állatai életben maradhatnak az emberi infrastruktúra megjelenése ellenére is. 

Az útépítés azonban csak az egyike annak a számos tényezőnek, amely a világ legnagyobb esőerdejének folyamatos pusztulásához vezet. Egyedül az erdőtüzek több mint 85 ezer négyzetkilométer dzsungelt irtottak ki 1999 és 2010 között - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy jelentésében. 

A fakitermelés és a mezőgazdaság is egyre nagyobb területeket foglal el a vadonból: egy szakértői vélemény szerint a térségben a brazil szarvasmarha-tenyésztés terjeszkedése miatt volt szükség az erdőktől megtisztított területek 90 százalékára.