64 kilométer/óránál

ADAC

Valószínűleg kevés az olyan autóvezető, aki mindig, minden körülmények között betartja a sebességkorlátozásokat. Sokan mennek hatvannal az ötvenes táblánál. Vagy lakott területen kívül kilencven helyett százzal. Tíz kilométer/órás sebesség pluszban nem számít semmit – gondoljuk, ráadásul tudjuk, a traffipaxok is ráhagyással dolgoznak, autópályán 140-ig nincs baj. Az ADAC egy teszt során kipróbálta, mivel jár ez. Az eredmény igen ijesztő.

Tesztautónak egy Renault Lagunát választottak, amely köztudottan átlagon felüli eredményeket ért el a biztonsági próbákon. Az EuroNCAP szabvány szerint a francia autó a lehető legmagasabb minősítést, vagyis öt csillagot kapott biztonsági szempontból. A teszt során az autó 100 kilométer/óra sebességgel haladt főútvonalon, majd ötven méterrel előrébb felfedezett akadály miatt hirtelen padlóféket nyomtak. Megállni – értelemszerűen nem tudtak -, a becsapódáskor 64 kilométer/óra volt a sebességük. A bent ülők elvileg sértetlenek maradtak. Az ADAC teszt hasonlóan működött, mindössze annyi különbséggel, hogy ott nem száz, hanem száztíz kilométer/óráról fékezték az autót. A megnövekedett reakcióidő, és féktávolság miatt a becsapódáskor 80 kilométer/óra volt az autó sebessége, és éles helyzetben a bent ülők súlyos sérüléseket szenvedtek volna. 

80-nál

ADAC

Száztíz kilométer/órás sebességnél a Laguna már átlépte a biztonságos határokat. Az ADAC következtetése: 80 kilométer/órás becsapódás esetén a járművek utastere már nem véd maximálisan. 56 százalékkal több energiát kell elnyelnie a biztonsági eszközöknek. Vagyis az öv, az övet meghúzó csat, a légzsák nem védi meg a vezetőt a becsapódás során keletkezett erőtől. Továbbá a műszerek, műszerfal kialakítása miatt a térd is sérülhet az ütközés során. 

A gyerekek helyzetét, sérülésveszélyeit is vizsgálták az autóban. Bár a hároméveseket szintén erős nyomás éri ütközés esetén, nagy valószínűséggel nem kerülnek kritikus állapotba. Ám az ettől fiatalabb gyerekek komoly veszélynek vannak kitéve: elsősorban mellkasi, nyaki és hát sérüléseket szenvedhetnek. Ugyanakkor az anyósülésen utazókat is komoly veszély fenyegeti. Annak ellenére, hogy őket valamennyire megvédi a légzsák, a fejsérülések szinte elkerülhetetlenek. 

A teszt során kiderült, hogy a passzív biztonság a legjobban megalkotott, legbiztonságosabb járműveknél is hiányos. Éppen ezért azt javasolják, hogy növeljék a különböző elektronikus biztonsági berendezések számát az autókban. Ezek ugyanis alkalmasak arra, hogy korrigálják a sofőr hibáit, annyira, hogy ne kerüljön sor a balesetre. Ilyenek például a kipörgés gátlók, vagy a különböző fékezést segítő berendezések, illetve az elengedhetetlen menetstabilizáló (ESP).