© Autómenedzser

Egyelőre még tisztázatlan, hogy a szabályozás milyen hatással lesz a levegő minőségére. Ám az már biztos, hogy a szabály megszegésének igen komoly anyagi vonzata lesz a vezetők számára.

Egy évvel ezelőtt elsőként csak három német város – Berlin, Hannover és Köln – csatlakozott ahhoz az elképzeléshez, hogy a belső kerületeket környezeti zónákra osszák. Eszerint a szabályozott katalizátor nélküli benzines autók, illetve az idősebb dízelmodellek, amelyek nem teljesítik az Euro 2-es kibocsátási normát (NOx 0,9 gramm/kilométer, PM - szálló por - 0,1 gramm/kilométer) nem mehetnek be ezekbe a kerületekbe. Időközben aztán további 29 város követte a példát, így mára már több millió autósnak korlátozzák a közlekedési szabadságát Németországban. A szigor nem csupán a németekre vonatkozik, hanem bárkire, így a magyar autósokra is.

Berlin

Bár az eredmények homályosak, az biztos, hogy a szabályozás már most több milliárd eurót emésztett fel. A Duisburg-Essen-i egyetem számításai szerint az akció eddig 12,1 milliárd euróba került. Hiszen csak a zöld (mindenhová bemehet), sárga (csak bizonyos körzetekbe mehet be) és piros matricák (semmilyen környezetvédelmi tilalom alá eső zónába nem mehet be) elhelyezése az autókon – átvizsgálás után – 79 millió euróba került. És ez még nem a vége, hiszen a tartományokban eddig csak az autósok kétharmada jelentkezett a matricákért.

A lakosság tájékoztatásáért, a tanácsadásért és az adminisztrációs költségekért a városok 20 (Hannover és Köln) és 600 (Berlin) euró közötti összeget számolnak fel autósonként. Ehhez képzett szakemberekre is szükség van, akiknek a bére összesen 10,6 millió euró körül mozog. Kölnben például emiatt nyolc embert kellett felvenni a városházára. Mannheimban pedig a 120 környezetvédelmi tábláért 200 ezer eurót kellett elkülöníteni a költségvetésből.

A legnagyobb összeg mégis az a becslések szerint 12,1 milliárd euró vagyoni veszteség, amely közel 7 millió német autóst érint. Azok az autók ugyanis, amelyeknek nincs matricájuk, átlagban 2000 eurót veszítenek értékükből. A piros matricások 1500 euróval, a sárgák pedig 100 euróval érnek kevesebbet.

Németország kizöldül

A városok vezetése és a német autóipar azt reméli, hogy a sárga és piros matricával megbélyegzett „büdös” autókat hamarosan új, vagy fiatalabb használt járműre cserélik a tulajdonosaik. Így az autóipari forgalom is növekedni fog. Szerintük ugyanis nemcsak a gazdasági világválság és a csökkenő bevételek, fizetések miatt vesznek kevesebb autót az emberek. Ennek pszichológiai okai is vannak: a frusztrált dízelautó-tulajdonosok nem hajlandóak semmit tenni, hiszen nem tudják, a jövőben milyen megszorítások várnak még rájuk. Ráadásul ezzel a rendszerrel már sokat veszített autójuk az értékéből, tehát nem éri meg nekik most eladni. Hiába kapnak kb. 100 eurós adókedvezményt, ha új autót vásárolnak, amennyiben a végén 1000-2000 eurót is veszítenek, ha eladják régi dízelüket.

Ha pedig nemcsak a személyautókat nézzük, hanem a haszongépjárműveket is, akkor a teljes kár még magasabbra szökhet. Ettől kezdve ugyanis nemcsak a kisiparosok és kisvállalkozások kerülhetnek az anyagi csőd szélére, mert az öreg transzporterük nem kapta meg a matricát. Hanem azok a cégek is, amelyek a helyi forgalomba állították speciális járműveiket: például italszállítók, építkezéseken használt járművek, mozgó daruk. Ezeket ugyanis nagyon drága lenne ellátni a szükséges részecskeszűrőkkel. Egy nagy teherautónál ez az összeg 5-15 ezer euró között van.

A berlini közlekedési vállalat igyekszik jó példát mutatni, 800 autóbuszukat felszerelték koromszűrővel. A beruházás közel 4,4 millió euróba került. Az adófizetők pedig majd gondoskodnak arról, hogy a városi cég ne menjen tönkre.

Az előzetes számítások szerint a rendszer környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatása – ha egyáltalán van ilyen – igen elenyésző, ha a gigantikus kiadásokhoz mérjük. A tavalyi adatokat nézve egyelőre nem mutatható ki jelentős eltérés a károsanyag-koncentráció tekintetében. Jürgen Resch – a környezetvédelmi intézet (DUH) vezetője – elismerte: a korlátozásoknak egyelőre nem mutatható ki a pozitív hatása. Csak néhány év múlva derül ki, milyen hatással volt az intézkedés a környezetre. Hiába csökken a mért érték, az még nem jelent semmit: 2007-ben például – amikor még nem voltak a zónák – a szálló por koncentrátumának értéke 35 napon lépte át a megengedett 50 mikrogramm/ köbméterenkénti határt. Pedig összesen 385 ponton mérték. Egy évvel korábban 99 nap volt ilyen. A 2008-as adatok összesítése március közepére várható.

Környezetvédelmi zónák Németországban

01.01.2008	Berlin, Hannover, Köln
12.01.2008	Dortmund (Brackeler Straße)
01.03.2008	Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Reutlingen, Schwäbisch-Gmünd, Stuttgart, Tübingen
01.08.2008	Pleidelsheim
01.10.2008	Bochum, Bottrop, Dortmund, Duisburg, Essen, Frankfurt/Main, Gelsenkirchen, Mülheim an der Ruhr, München, Oberhausen, Recklinghausen
01.01.2009	Augsburg, Bremen, Herrenberg, Karlsruhe, Nürnberg, Pforzheim, Ulm
15.02.2009	Düsseldorf
01.01.2010	Dresden, Freiburg (Breisgau), Heidelberg, Mühlacker
04.01.2010	Osnabrück
Nincs dátum	Braunschweig, Darmstadt, Gera, Jena,  Leipzig, Magdeburg, Neu-Ulm, Pfinztal, Regensburg, Ruhr-vidék