Szabad buszsáv és ingyen pakolás beindíthatná az elektromos autózást
Az e-autók már a spájzban vannak. Még keveseknek adatott meg, hogy zéró emisszióval mehessenek munkába, de a legtöbben elismerik, hogy ez a jövő. A kérdés csak az, mennyit kell várnunk, hogy ez a jövő eljöjjön. A világ nagy részén adókedvezményekkel, gyorsabb sávokkal, sűrű töltőhálózatokkal próbálják gyorsítani a technológia terjedését. Mi a helyzet Magyarországon és a nagyvilágban, és mit lehetne még tenni?
Az elmúlt években az autózásban elindult egy megújulási folyamat, amit mindannyian látunk, de senki sem tudja, mi lesz a vége. A hibrid és elektromos autók már az utakon vannak , és bár még kevés van belőlük, hosszabb távon valószínűleg ki fogják szorítani a hagyományos belső égésű motorral szerelt autókat.
Egyelőre viták tárgya, hogy mennyire zöld a zöld autózás , és mennyire versenyképes az új technika a régivel, de a döntéshozók a legtöbb országban már elkötelezték magukat az e-autók mellett és segíteni próbálják a terjedésüket. Az ok sokrétű, a kezdetektől cél volt a válság miatt vegetáló autókereskedelem segítése, de fontos szempont, hogy a javuló levegőminőség miatt hosszabb távon a kisebb egészségügyi és környezetvédelmi kiadások miatt megtérül zöld autókba fektetett bizalom.
A legjellemzőbb nemzetközi trend, hogy valamilyen adókedvezményt biztosítanak a zöld autókra. Az USA-ban hibridek esetében legfeljebb 3400, a tölthető autóknál pedig 7500 dollár szövetségi adókedvezmény vehető igénybe, de Európába több országában is hasonló kedvezményekkel találkozni. Magyarországon a hibrid és elektromos autók vásárlásakor a regisztrációs adó alacsonyabb, tisztán elektromos autók esetében nincs is regisztrációs adó, a hibridek után pedig 76.000 forintot kell fizetni, ami egy hasonló, hagyományos motorú autó adójához képest nagyon baráti összeg. Természetesen a kedvezmény egyben az új technológia magas árának elismerését is jelenti.
A közvetlen, pénzbeli kedvezményeken túl nagyon fontos, hogy milyen más előnyöket tudnak az e-autóknak biztosítani. A zsúfolt útjairól híres Egyesült Államokban nagyon sok olyan autópálya van, ahol egy sáv azoknak az autóknak van fenntartva, amikben többen is ülnek, így ők gyorsabban érhetik el úticéljukat. Ott az egyik legjobb ösztönzője volt a zöld autók elterjedésének, hogy ezeket a sávokat a kezdetektől megnyitották a hibrid és elektromos kocsiknak. Ehhez hasonló módon Norvégiában az elektromos autók használhatják a buszsávokat, és hasonló döntést fontolgatnak Londonban is.
Hasonló könnyítés lehet a parkolás vagy a fizetős zónákba behajtás kérdése. A zöld autók sok helyen ingyenesen parkolhatnak, és nem is kell messze mennünk, hogy ilyet lássunk, Hódmezővásárhelyen például már 2008 óta van így, de már egy éve Győrben is ingyen parkolhatunk elektromos autóval. A dugódíj kérdése is érdekes, különösen, hogy Budapesten is régóta ígérgetik ennek bevezetését. A zöld autók Stockholmban és Londonban is szabadon bemehetnek a fizetős zónába, bár Londonban mostanában szigorítják a kedvezményt.
A fenti kedvezményen és könnyítéseken túl a legfontosabb, hogy a vásárlók hisznek-e abban, hogy megéri e-autót vásárolni. Az egyik nagy kérdés az e-autózás tyúk-tojás problémája, vagyis hogy kevés a töltő, ezért senki nem vesz elektromos autót, viszont a töltőhálózat sem fejlődik, mert kevés az autó. E problémát vágja most huszárosan át Észtország azzal, hogy országos töltőhálózatot épít. Minden 5000-nél több lakosú településen, legfeljebb 50 km távolságonként összesen 165 gyorstöltő állomás épül, ahol 20-30 perc alatt feltölthető egy elektromos autó. Hasonló kezdeményezés rajzolódik ki Amerikában és Európa nagy részén is, az elsődleges cél először a nagy forgalmú autópályák menti töltőrendszer kiépítése.
A példák azt mutatják, hogy a legtöbb ország többé-kevésbé segíteni próbálja az e-autózás fejlődését. Bár nem vagyunk az élmezőnyben, a regisztrációs adó kedvezményének mértéke hasonló a nemzetközi példákhoz, de önmagában ez még kevés. Jó kérdés például, hogy – ha bevezetik – lesz-e kedvezmény Budapesten a dugódíjra, ha zöld autóval akarunk behajtani a belvárosba. Az ingyenes parkolás lehetősége is biztosan sokak fantáziáját mozgatná meg, nem is beszélve a buszsávok használatáról.
Mindezekhez persze az is kellene, hogy tovább csökkenjen a zöld autók ára és legyen hol feltölteni őket. Most Magyarországon alig kéttucat töltőpont van, azok is jobbára Budapesten, gyorstöltő, ahol fél óra alatt feltölthető az autó, pedig mindössze egy. Addig is, ameddig az Észthez hasonló rendszer nálunk is kiépül, örüljünk annak, hogy egyelőre a legtöbb töltőpont ingyen használható.
Szerző: WWF Magyarország - Benkő Dániel
Egyelőre viták tárgya, hogy mennyire zöld a zöld autózás , és mennyire versenyképes az új technika a régivel, de a döntéshozók a legtöbb országban már elkötelezték magukat az e-autók mellett és segíteni próbálják a terjedésüket. Az ok sokrétű, a kezdetektől cél volt a válság miatt vegetáló autókereskedelem segítése, de fontos szempont, hogy a javuló levegőminőség miatt hosszabb távon a kisebb egészségügyi és környezetvédelmi kiadások miatt megtérül zöld autókba fektetett bizalom.
A legjellemzőbb nemzetközi trend, hogy valamilyen adókedvezményt biztosítanak a zöld autókra. Az USA-ban hibridek esetében legfeljebb 3400, a tölthető autóknál pedig 7500 dollár szövetségi adókedvezmény vehető igénybe, de Európába több országában is hasonló kedvezményekkel találkozni. Magyarországon a hibrid és elektromos autók vásárlásakor a regisztrációs adó alacsonyabb, tisztán elektromos autók esetében nincs is regisztrációs adó, a hibridek után pedig 76.000 forintot kell fizetni, ami egy hasonló, hagyományos motorú autó adójához képest nagyon baráti összeg. Természetesen a kedvezmény egyben az új technológia magas árának elismerését is jelenti.
Nissan-gyár parkolója. Itt készül a márka elektromos autója a Leaf is. Akinek ilyen van az munkaidőben tölthet.
D.P.
A közvetlen, pénzbeli kedvezményeken túl nagyon fontos, hogy milyen más előnyöket tudnak az e-autóknak biztosítani. A zsúfolt útjairól híres Egyesült Államokban nagyon sok olyan autópálya van, ahol egy sáv azoknak az autóknak van fenntartva, amikben többen is ülnek, így ők gyorsabban érhetik el úticéljukat. Ott az egyik legjobb ösztönzője volt a zöld autók elterjedésének, hogy ezeket a sávokat a kezdetektől megnyitották a hibrid és elektromos kocsiknak. Ehhez hasonló módon Norvégiában az elektromos autók használhatják a buszsávokat, és hasonló döntést fontolgatnak Londonban is.
Hasonló könnyítés lehet a parkolás vagy a fizetős zónákba behajtás kérdése. A zöld autók sok helyen ingyenesen parkolhatnak, és nem is kell messze mennünk, hogy ilyet lássunk, Hódmezővásárhelyen például már 2008 óta van így, de már egy éve Győrben is ingyen parkolhatunk elektromos autóval. A dugódíj kérdése is érdekes, különösen, hogy Budapesten is régóta ígérgetik ennek bevezetését. A zöld autók Stockholmban és Londonban is szabadon bemehetnek a fizetős zónába, bár Londonban mostanában szigorítják a kedvezményt.
A fenti kedvezményen és könnyítéseken túl a legfontosabb, hogy a vásárlók hisznek-e abban, hogy megéri e-autót vásárolni. Az egyik nagy kérdés az e-autózás tyúk-tojás problémája, vagyis hogy kevés a töltő, ezért senki nem vesz elektromos autót, viszont a töltőhálózat sem fejlődik, mert kevés az autó. E problémát vágja most huszárosan át Észtország azzal, hogy országos töltőhálózatot épít. Minden 5000-nél több lakosú településen, legfeljebb 50 km távolságonként összesen 165 gyorstöltő állomás épül, ahol 20-30 perc alatt feltölthető egy elektromos autó. Hasonló kezdeményezés rajzolódik ki Amerikában és Európa nagy részén is, az elsődleges cél először a nagy forgalmú autópályák menti töltőrendszer kiépítése.
A példák azt mutatják, hogy a legtöbb ország többé-kevésbé segíteni próbálja az e-autózás fejlődését. Bár nem vagyunk az élmezőnyben, a regisztrációs adó kedvezményének mértéke hasonló a nemzetközi példákhoz, de önmagában ez még kevés. Jó kérdés például, hogy – ha bevezetik – lesz-e kedvezmény Budapesten a dugódíjra, ha zöld autóval akarunk behajtani a belvárosba. Az ingyenes parkolás lehetősége is biztosan sokak fantáziáját mozgatná meg, nem is beszélve a buszsávok használatáról.
Mindezekhez persze az is kellene, hogy tovább csökkenjen a zöld autók ára és legyen hol feltölteni őket. Most Magyarországon alig kéttucat töltőpont van, azok is jobbára Budapesten, gyorstöltő, ahol fél óra alatt feltölthető az autó, pedig mindössze egy. Addig is, ameddig az Észthez hasonló rendszer nálunk is kiépül, örüljünk annak, hogy egyelőre a legtöbb töltőpont ingyen használható.
Szerző: WWF Magyarország - Benkő Dániel
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
