Harmadik éve végez felmérést a lakosság körében a mentőszolgálat, hogy megvizsgálja, gyakori vészhelyzetekben tudjuk-e, mi a teendő. Az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosa mutatja meg egy 10-es skálán mennyire felkészültek az átlagemberek egy ilyen helyzetre. 2013-ra visszamenőleg ez az érték a skálán 6,8 pont volt, 2014-ben 7 pont, 2015-ben pedig 7,1 pont lett, ami javulást mutat, ám fontos hangsúlyozni, hogy több helyen nagy hiányosságok láthatóak. Íme néhány példa:

A megkérdezettek több mint háromnegyede (78,73%) például jól tudja, hogy az agyrázkódás tünete a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés. A válaszadók több mint 16%-a szerint viszont a fülzúgás, beszédzavar és szédülés a „jel”, ám az első kettő nem tünete az agyrázkódásnak.

Ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe, több mint 67% tudná, hogy mi a teendő: mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, ezt követően pedig azonnal szakorvoshoz kell fordulni, és nem csukott szemmel feküdni és orvost hívni, vagy kimosni a szilánkot a szemből és orvost hívni, esetleg kézzel eltávolítani a szilánkot és orvost hívni.

Az elmúlt kánikulákkal teli időszakban sajnos gyakori volt a tűző napon történő ájulás. A teszt kitöltőinek sajnos még mindig csak közel 28%-a tudja, hogy amellett, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, valahogy hűteni is kell a testet.

Fazekas István

A tavalyi évben az újraélesztésnél történt az egyetlen nagyobb ugrás a két évvel ezelőtti adathoz képest. Míg 2013-ban a válaszadók közel 42%-a tudta csak, hogy ilyenkor a teendő a fej hátrahajtása és szájból orrba vagy szájból szájba levegőfújás, mellkasnyomás 30:2 arányban (vagyis 30 nyomás, 2 szájba fújás), addig 2014-ben ez az arány 53,41%-ra nőtt. Idén ez az arány minimálisan csökkent, 52,19%-ra, nagy különbség tehát nincs, azonban még mindig sokan más arányokkal mentenének életet, ami azonban nem vezet eredményre, és a bajbajutott életébe kerülhet.

Ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem is szeretné alkalmazni, a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomásával ugyanúgy menthet életet. A megfelelő ütemben és erővel végzett mellkaskompresszió elfogadott módszere annak, hogya a szakszerű segítség megérkezéséig életben tartsunk egy embert. Sokan attól is félnek, hogy ha esetleg túl erősen történik a mellkas nyomása, valami bajt okoznak, de egy törött borda kevésbé számít, ha az ember életéről van szó – mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke a felmérés eredményei kapcsán.

Erre a mentálisan is igen nehéz helyzetre találták ki a „Tartsd életben!” című, videomegosztókon sugárzott kampányfilmet, amely minden idők legnagyobb internetes nézettséget elérő magyar társadalmi célú kisfilmje lett, amely az angol British Heart Foundation azonos célból készült, 2011-es kampányfilmjének adaptációja.