Vonulás közben felborult egy emelőkosaras tűzoltóautó csütörtökön délután a főváros XI. kerületében. A Lánglovagok beszámolója szerint a XI. kerületi tűzoltó parancsnokság magasból mentője megkülönböztető hang- és fényjelzéssel tartott egy Menyecske utcai iskolai tűzesethez. A Nagyszőlős utcában haladó Volvo FL10 Bronto-Skylift F42 HDT a Budaörsi útra érkezve, az S-kanyarból kijövet borult a jobb oldalára – írta az oldal. Az emelőkosaras tűzoltóautó egy Toyota Hiace furgonra borult, és az annak volánjánál ülő férfi a helyszínen életét vesztette.

Megkerestük a Katasztrófavédelem sajtóosztályát, első sorban azért, hogy megtudjuk, hogyan borulhatott fel a több tonnás jármű. Kiderült, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya folytat nyomozást, így az esettel kapcsolatban ők kommunikálnak. Megkerestük őket is, ám bővebben nem kívántak válaszolni kérdéseinkre, annyit közöltek írásban, hogy halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt rendeltek el nyomozást tegnap.

A baleset helyszínén a Központi Nyomozó Főügyészség ügyeletes ügyészei megjelentek és a helyszínelő szemlebizottság tagjaiként a helyszínelésben közreműködtek. A nyomozás folyamatban van – közölték.

MTI / Mihádák Zoltán

Az esettel kapcsolatban felmerült néhány részlet, amire kíváncsiak lettünk volna. Az egyik, hogy a tűzoltóautóban valóban egyedül tartózkodott-e a sofőr, akinek egyébként nem esett baja. Hivatalosan ezen járművön kétfős személyzetnek kellene vonulnia. A sofőr mellett a másik fő segít az útvonalon tájékozódni.

Rákérdeztünk arra is, hogy volt-e panasz korábban erre a járműre, a Volvo FL10 Bronto-Skylift F42 HDT típusra, mivel egy fórumbejegyzésben egy videót posztoltak, amelyen a konkrét típus billegése feltűnt valakinek.

A Volvo FL10 Bronto-Skylift F42 HDT járművet egy 10 ezer köbcentis motor mozgatja, amelynek teljesítménye 280 lóerő. Lassításáról légfék gondoskodik és persze ABS-szel is fel van szerelve. Össztömege 26 tonna. Teljes szélességű letalpalás 4 támlábbal, a kosár maximális magasságába emelése és a forgóasztal teljes körülfordítása 100 másodperc alatt történik meg. 12,5 m/s maximális szélsebesség mellett alkalmazható – írja a járműről a Vezess.

Mivel úgy tudni, a létrás kocsiban külön kamera nem volt, és a környéken lévő térfigyelők is takarásban voltak az esemény helyszínénél, így arra vonatkozóan nehéz pontos képet kapni, hogyan történt a baleset.

A KRESZ tételesen szabályozza, hogy a megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni. Ugyancsak meghatározza, hogy a megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

A sofőrök szemszögéből ezek a helyzetek, például jelen esetben, amikor egy iskolatűzhöz kapnak riasztást, nyilvánvalóan fokozott stresszt jelentenek. A Lánglovagok egyik korábbi, hosszú cikkében részletes foglalkozik a jelenséggel és a cikkben – bár igen régiek – számadatok is szerepelnek a tűzoltóautós balesetekre vonatkozóan. Ahogyan írják, a 2000-2004-es időtávon, az ország területén, megkülönböztető jelzés használata során 142 esetben volt résztvevője tűzoltó gépjármű közúti balesetnek. Ebből 90 alkalommal a gépjárműfecskendő, 37 eseménynél a résztvevő másik gépjármű vezetőjét terhelte felelősség. 15 egyéb baleset történt, ahol a felelősség kérdése a vizsgálat elkészítésekor még nem volt tisztázva, vagy a balesetnek a tűzoltógépjárművön kívül más résztvevője nem volt.

Ha szeretne tudni a legfrissebb fejleményekről, kövesse a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.